Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Nagy Zoltán: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálata

SA VARIA, 22/4 (Pars ethnographica) Fényes Elek Vas Vármegye geográfiai statisztikája szerint 1836-ban az alábbi vallási megoszlás található az őrségi és azt környező falvakban 41 : Szalafőn, őriszentpéteren, Ispánkon, Kisrákoson, Nagyrákoson, Pankaj;zon, Szattán, Szaknyérban, Bajánházán, Senyeházán, Dávidházán, Kortormátiyon, Kercán, Szomorócon, Kerkáskápolnán teljes egészében reformátusok laknak, míg Hódoson 8 kat. 200 ev. 35 réf.; Bükkalján 16 kat. 5 ev. 60 réf.; Kapomakon : 3 kat. 25 ev. 6 ref. lakik. Tőlük északra: Kondorfán 430 katolikus, 10 református, Iváncon 390 katolikus, 15 református, Szentmártonban 143 katolikus [!], Viszákon 199 katoli­kus, 140 református, Szőcén 331 [!] katolikus, 66 evangélikus, 4 református lakik. E térséghez tartozik Szerdahely, Domaföld, Csekefa, Alsó-Felső Szombatfa, Gö­dörháza, Szentlászló, Velemér, Szentgyörgyvölgy, Dobraföld, Márokföld, Felsőszenterzsébet, Nemesnép, Kerkásnémetfalva, Kerkapéntekfalva, Alsó Szenterzsébet, Pusztaszenterzsébet, Ramocsa, Csöde, Milej, Rózsás:;zeg, Pálfiszeg, Becsvölgye, Kustánszeg, Csonkahegyhát, Barlahida, Kislengyel református lakos­ságával, i; ; E 18-19. századi református falvakat ábrázoló térkép három kiilönálló tömböt mutat. Az őrségi egyházmegye Vas és Zala megye területének egy részén helyezke­dik el. Körmendtől északra Rádóc, Polány, Hojlös köré szervezett falvakkal alkot egységet, míg attól délre a történeti Őrség és a peremén elhelyezkedő református falvak adják a legnagyobb halmazt, ettől keletre pedig Göcsej észiiki részén talá­lunk számottevő református közösségeket. Az első és második halmazt evangélikus magyar falvak kötik össze, de az egy­kori „Tótsági járás" szlovénok lakta települései is jórészt evangélikusok. E telepü­lés-csoportokon kívül pedig mindenhol katolikus falvakat találunk. A négyszáz éves, vallásilag jól körülhatárolható szigetek kulturális karaktere minden bizonnyal a néprajz területén is érzékelhető. A házasodási szokások, a ke­resztkomaság intézménye, az önellátó gazdálkodásra való törekvtis, vagy annak megtartása a történeti Őrség és a vele rokon református területen pedig szembeöt­lik. Az összetartozás tudata, a „hasonló falvak" térképre vetített rendszere 42 is azt mutatja, hogy a történeti őrségen túli református, vagy korábban dominánsan re­formátusfalvak tudják magukhoz hasonlatosnak a szomszédos települések egy ré­szét. Jól megfigyelhető, hogy a Vendvidék és a vasi Hegyhát falvai Шоп halmazba rendeződve tartanak egymással kapcsolatot. A katolikus Rába-völgye települései a folyó két oldalán külön-külön láncszerűen tartoznak egy csoportba, Körmend körül pedig az egykori uradalomhoz tartozó falvak laza köteléke helyezkec ik el. Fényes Elek: Vas vármegye mostani állapotja statisztikai és geográfiai tekintetben. 1836. Reprint Vas Megyei Levéltári füzetek 4.sz. Szombathely 1991. Délnyugat-Dunántúl mikrotájai 1/5 kérdés: Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi, vagy távolabbi vidéken? - a kérdésre adott válaszokat csa a Rába-völgye, Őrség, Hegyhát, Körmend térsége falvaira vonatkoztatva jelöltük térképünkön. 161

Next

/
Thumbnails
Contents