Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)
III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Nagy Zoltán: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálata
SA VARIA, 22/4 (Pars ethnographica) Fontos tudni, hogy az Őrség és „Tótság" magyar falvainak lakói ekkor és később is a helvét irányzat hívei, míg a „vendek" ágostai hitvallásuknak maradtak napjainkig. Pataky szemléletesen írja le az ellenreformáció küzdelmes évszásadait, az őrségi református egyházmegye kialakulását, központjának változó székhelyeit. „Dunántúl nyugati részén a virágzó egyházi élet akkor szűnt meg, amikor a 21 éves Batthyány Ádám földbirtokos áttért a katolikus egyházba. Am ilyen szeretettel viseltetett apja Batthyány Ferenc a református egyház, s anyja Poppal Éva az evangélikus egyház iránt, oly gyűlölettel tekintett a protestáns gyülekezetekre az 1629ben áttért, s ezért 1630-ban grófi címet kapott Batthyány Ádám... 1634. január 9-én rendeletet adott ki, melyben megparancsolta a birtokán lakó protestáns lelkészeknek, hogyha nem térnek át a katolikus hitre, tizenöt napon belül tá\ ózzanak a gyülekezeteikből..." Az őrségi és az Őrség peremén lévő egyházak lelkészei nem engedelmeskedtek a kiköltözési parancsnak, templomaik is megmaradtak [egyenlőre]... Battyány Ádám 1634-ben kibontakozott üldözése megsemmisítette a németújvári egyházmegyét. Ekkor az őrségi gyülekezetek a körmendi egyházmegyéhez csatlakoztak, amelyhez már 1642-ben hozzászegődött a vizlendvai egyházmegye megfogyatkozott számú gyülekezete is, köztük Ve lemér és Szentgyörgyvölgy is. A körmendi egyházmegyét 1654-ben „őri" egyházmegyének is nevezték, majd 1557-ben „Őrségi" nevet vett fel. 1643-ban újabb nagyarányú üldözést támasztott Batthyány Ádám, s ebben az őrségi gyülekezeteket is meg akarta semmisíteni... „Karhatalom igénybevételével foglalta el 1643-ban az őrségi egyházak templomait és paróchiáit. A lelkészeket elűzte, az egyházak irigó és ingatlan javait elkobozta." 37 A református családok azonban az árvaság évszázadaiban is ragaszkodtak vallásukhoz, így az őrségi egyházmegye falvainak jó része megmaradt protestáns hitében. Ezt bizonyítja Hodosy Sámuel látogatása az Őrségi egyházmegyében. Az 1708 október 23-tól november 4-ig tartó vizit 16 anyaegyházat, 55 társegyházat és filiát tartott számon. Hódos ekkor már evangélikus egyházközség, a hozzá tartozó filiák közül pomaföld, Kapornak, Kotörmány reformátusnak maradt lakói Kerca anyaegyházhoz csati; ikoztak. Az őrségi egyházmegye teljes egészében, többségében, vagy kisebb részben református falvai a következők voltak Pataky László vizitációs adatai szerint 38 :, 1; Becsvölgyé, a neve alatt összefoglalt szegekkel, továbbá Kustánszeg, Csonkahegyhát, Barlahida, Kislengyel2. Belsőrákos (ma Nagyrákos), Külsőrákos (ma Kisrákos), Ispánk, Pankasz, Viszák, Páczod, Csöde. 3. Felsőőr (a távolság miatt Hodosy nem látogatta meg) 4. Kerca, Szomoróc, Bükkalja, Szerdahely, Bajánháza, Felsőszombatfa, Kotörmány, Kapornak, Domaföld, Csekefa. f 5. Kerkáskápolna, Szatta. 6. Körmend (Hodosy nem látogatta meg, mert árvaegyház volt) 7. Egyházashollós, Hidashollós, Nemeshollós, Rempehollós. Pataky im. 8-9. Pataky i.m. 31-32. 159
