Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Nagy Zoltán: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálata

SAVARIA, 22/4 (Pars ethnographica) Tehát Dömötör ideszámítja Szentgotthárdot, Zsidát, Rábakethelyt, Máriaujfalut, Magyarlakot, Csörötneket, Farkasfát, Rábagyarmatot, Kondorfát, Hegyhát-szentmártont, Iváncot, Viszákot, Felsőmarácot, Őrimogyorósdot, Szőcét, Felsőjánosfát, valamint Magyarszombatfát, Gödörházát és Veiemért is, ami Kogutowicz Őrség-meghatározásánál valamivel több falura kiterjed5 terület. Végezetül az értelmezést azzal zárja* hogy „A mai őrség a Rába menti Külső Őrséggel együtt földrajzilag is, néprajzilag is sokkal kiterjedtebb terület, mim a történeti Őrségterülete, mely napjainkban csupán az egész központi magjaként kezelhető."

25 A fenti okfejtésből világosan kitetszik, hogy Dömötör Sándor Kogutowiczzal, Kardossal egyetértve a történeti Őrséget csupán magként kezeli, melyhez hozzászámítja a környezetében található magyar falvakat is. Nála találkozunk először a Belső Őrség megnevezéssel, mely deklaráltan őt, ténylegesen három települést takar. A Rába menti községek sorát - néhány hegyháti települést is ideértve - pedig térképén Külső Őrségként láthatjuk viszont. Tóth János Az Őrségek népi építészete című könyve 1970-ben jelent meg.

26 A címben megfogalmazott többesszám a nyugati őrvidéket takarja, melyről így ír: „Zala és Vas megye nyugati része, a nyugati végek honfoglalás után lakatlan, mocsaras gyepűelve volt. Belső oldalán alakult ki a nyugati őrvidék, Göcsej, Őrség (T.J. nem alkalmazza az Alsó-Őrség kifejezést!) és a Felső Őrség. Göcsej Zala megye nyugati részében fekszik, s a Zala, Kerka, Cserta és Válicka határolják. Az Őrség Vas megye délnyugati határán terül el Tizennyolc településből állott... A Felső Őrség a régi Vas megye északnyugati részén fekszik és teljes kialakulása idején megába foglalta a Lapines, Strém, Ösztörmen és Pinka völgye településeit. Ezek közül csupán a felsőőrvidéki népsziget négy magyar településének-Felsőőr, Alsóőr, Őrsziget és Jobbágyi-népe ragaszkodott az utolsó időkig őrségi kiváltságaihoz és magyarságához "

27 Tóth Ján()s kutatásai területét felvázolva tágabban értelmezi az Őrségek határait, mikor ezt írja:; „A magyar államhatalom a honfoglalás után a n;nagati határ védelmére létesítette az Őrségeket. E határőrvidékhez Vas és Zala megye nyugati része, a honfoglaláskori gyepű is hozzátartozott. Az őrtelepülések bizonyos mértékű önálló tartománytJ^épeztek s az évszázadok folyamán a német és szláv népek közvetlen szomszédságában sajátos népi kultúrát fejlesztettek ki, amelynek kialakulását az őrségi nép földjéhez, hagyományaihoz és kiváltságaihoz való ragaszkodása segítette elő. "

28 A népi építészeti vizsgálatok tehát elég széles település sávot jelentenek számára a Nyugat-Dunántúlon, melynek egy része túlnő még az őrségek har tárain is. ..,.,, '•••"}'• < .,,'"fbt/ ••.••**..<''''''": Tóth János erről így ír: „Ismertetjük és elemezzük a Vas megyei Őrség és a vele szomszédos Hegyhát (!), s a volt Vas megyei Felső Őrség népi építészetét. Őrségi Dömötör i,m. 17. Tóth János Az őrségek népi építészete Bp. 1975. Tóth János 8 i.m. Göcsejt Gönczi, az Őrséget Balogh Gyula, míg a Felső-Őrséget Kovács Márton /A Felsőőri magyar népsziget. Település és népiség történeti értekezések 6.sz. Bp. 19427 meghatározásai alapján írja le. Tóth János i.m. 7. 155