Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

I. Pável Ágostonra emlékezve. Emlékülés halálának 50. évfordulóján. Szombathely 1996. február 4. - Gráfik Imre: Pável Ágoston és a múzeum

SAVÄRIÄ A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE (1995-1998) Szombathely 22/4 (Pars ethnographica) 1999 GRAFIK IMRE PÁVEL ÁGOSTON ÉS A MÚZEUM „...a múzeum az emberiség találkozóhelye, kollektív emlékezet, egy-egy közösség megnyilvánulásának színtere, ahol az adott közösség hétköznapi és szellemi életének története, kulturális életrevalósága, valamint az a képessége tükröződik, amellyel történelmi múltját saját kora valóságához tudja kapcsolni. Ez a sajátosság már önmagában is elegendő lenne ahhoz, hogy a múzeumot különleges, megismételhetetlen, mással fel nem cserélhető intézménnyé tegye: nélkülözhetetlenné, melynek létjogosultságát - a történelem tanúbizonysága szerint - több mint három évszázad igazolta, mely idő alatt a múzeum mint intézmény központi helyet foglalt el a nyugati civilizáció művelődéstörténetében."

1 Maga a múzeumi eszme azonban természetesen sokkal régebbi. Bizonyos motivációiban, mondhatni magával az emberrel egykorú, mind kiteljesedő formáiban az első nagy civilizációkhoz köthető, intézményesülésének egyházi és világi, közösségi és magán változatai a középkortól kezdődően követhetők nyomon, legmodernebb típusainak napjainkban lehetünk élvezői.

2 •'/ '-^ '•*'- "

;

. A múzeumokban végzendő munkának az évszázadok alatt éppúgy kialakultak a sajátosságai, a múzeumi tevékenységnek csakúgy létrejöttek speciális területei, s kiképződtek a szakemberei, mint minden más foglalkozásnak. S bár Pável Ágoston egyetemi évei idején már több tanszéken, Magyarországon is oktatták a muzeológia egyes stúdiumait, tudjuk, hogy ő magyar-latin szakra iratkozott be. Mégis, talán nem tévedünk, ha úgy véljük, hogy éppen a magyar szak, s azon belül is a magyar összehasonlító folklorisztika egyik első nagy egyéniségének, Katona Lajosnak szívesen hallgatott előadásai is közrejátszhattak a néprajz, s azon belül is az ekkor még szellemi néprajznak nevezett tudományterület iránti érdeklődésének alakulásában.

3 :•...;-.• ; Életútjából tudjuk milyen körülmények között, illetve események következtében került Szombathelyre. Egyetértően idézzük egyik méltatójának gondolatait: „Jó csillaga vezet vissza ekkor Pávelt Szombathelyre, egykori tanulóhelyére, szülőföldje szomszédságába, ahol a néprajz felé ekkor ismét újfajta út nyílik meg előtte. Ezt az utat a múzeum jelenti Pávelnek. A néprajzi munkának az eddigiekhez képest szokatlan tere ez, szellemi produktumok helyett a tárgyak világa. De korántsem idegen terület! Inkább azt mondhatnánk, alkalom a visszatérésre gyermekkorához, a kultú1 Pinna, Giovanni: Napjaink múzeuma. In: Binni-Pinna 1986. 73. 1 Korek József: A muzeológia alapjai. Bp. 1988. 3 Katona Lajos: Irodalmi tanulmányai I-II. Bp.1912, illetve Szemző Magda: Pável Ágoston élete. Dunántúli Szemle 1944/7-8. 14., Sándor István: Elvek és módszerek Pável néprajzi tanulmányaiban. Vasi Szemle 1976/3.439., Eperjessy Emő: Pável Ágoston és a néprajz. Vasi Szemle 1987/1. 63.