Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Benczik Gyula: Nemzetség és szer Nagyrákoson

S AVARI A, 22/4 (Pars ethnographica) A 18. századi nemességvizsgálatokon gond nélkül felmutatták Miksa adománylevelét (Nagy Lajos oklevelét soha, hiszen a leszármazást tői s lehetetlen lett volna levezetni, bár ennek létéről egy Zala megyei vizsgálat tudomást szerzett), a benne szereplő ősig pontosan felsorolták elődeiket, akiket a tanuk is mindig jól ismertek. 1775-ben 65 férfinevet írtak össze, feltehetően 10 csalldfö neve alatt. Megindult a kirajzás is a kissé túlnépesedett szerről Pácodra, Iklódia, de távoli megyékbe is. Megélhetésüket az őrségi jobbágyokhoz hasonlóan a földművelésből biztosították, de akadt köztük kézműves is szép számmal, főként kovácsok. A 18. század közepén még egy új fejleménynek is tanúi lehetünk. Tíz belsőrákosi nemes férfiú 1757-ben egyezségre lépett, megalakította saját nemesi önkormányzatát. A kontratus első pontja így szól: „Elsőben is közakaratul esztendőrül esztendőre közülünk egy bizonyos személyt választván, ki is tizedesnek hivattatik, akinek is kötelessége lészen az Istent félni és az szerint hivataljában eljárni... aminémü pörlekedések és versengések, akárminéműek és akánnibül állók légyenek azok, közöttünk ennek utána fognak történni, azok hírévé adván az köz nemességnek, összvegyűlvén Istenessen magunk között elintézvén, és ha az büntetést megérdemlik, azokat is vagy pénzbeli fizetéssel, vagy pedig pálcával, amint az köz nemességtül ítéltetik, érdeme szerint megbüntetni kötelessége legyen, ha pénz lészen, az a közhaszonra fog tétetődni, ha károsíttatott valamely személy, azon büntetésbül fog contentáítatní. " A szegénység miatt a büntetés csak hat forintig terjedhetett Az ítéletekkel szemben a vármegyei törvényszékre lehetett fellebbezni, viszont az ítéletek végrehajtására rendelt 20 nemes személlyel szembehelyezkedőt ugyanitt bevádolni volt köteles a tizedes. Bár a statumok egyszerűbbek, a szankciók sem olyan súlyosak, mint a megye népes, tág határú kurális községeiben, mondhatnánk a Nemes szeire szabottak, figyelemre méltó, hogy a területi-rokonsági csoportot még egy korporativ egység is összefűzi. Itt említjük meg, hogy saját szőlőhegyet is tartottak, sa: át artikulusokat szerkesztettek, hegymesterrel, hegybíróval, esküdtekkel, jegyzővel. A Nemes szer, mert már biztosan így nevezték, sajátos zárt világgá vált. A következő változást jelző határpont 1818, amikor a megye nemesi községek életébe beavatkozva, egységes szabályrendeletet alkotott a nemes birtokosokból álló község belső rendtartásáról. Nemes szert ettől kezdve egy főesküdl és két alesküdt irányította, a jegyző segédletével. A nagyrákosi nemes kommunitás 1839-ben, megkésve kezdte vezetni jegyzőkönyvét. A szer ügyeinek intézése semmiben nem különbözött más nemesi községekétől. A nemesek szere közbirtokossággá alakult, ahol a főképpen kisebb haszonvételeket (mészárszék, korcsmáltatís, makkoltatás, gubacsszedés stb.) tartották nyilván, számadásokat vezettek, és sűmn áldomásokat tettek. Amikor elkövetkezett a jobbágyfelszabadítás, és annak gyakorlati része a birtokrendezés, a nagyrákosi nemes szer birtokmegosztását bonyolult nenizetségi-ágazati tabellákon számolták ki. (Az irat is a nemzetség szót használja, a megyében egyedül itt fordul elő.) Az egyes ágazatok neve és az odasorolt családok neve már jókora 143