Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

II. Hagyomány és korszerűség. A néptánc és népzenei hagyományok szerepe a nemzeti identitás formálásában. Konferencia: Körmend, 1996. május 25–26. - Galambos Ferenc Iréneusz: A magyar néptánc, népzenei hagyományok és a népdal identitás megőrző szerepe a burgenlandi magyaroknál

SA VARIA, 22/4 (Pars cthnographica) asztalos család egyik tagja, az 1978-ban elhunyt József, akinek erről a munkájáról az osztrák rádió és televízió is tudósított. Citerásaink egyik próbáján egy öreg 80 éves alsóőri elkérte az egyik hangszert és általános csodálkozásra játszani kezdett rajta. Érdeklődésükre, hogy honnan tud citerázni elmondta, hogy gyermekkorában többen is citeráztak Alsóőrben, tehát valóban „tősgyökeres" (Bodenständig) itt a citera. A legkisebb burgenlandi magyar község Őrisziget (Siget inder Wart) 1971 óta közigazgatásilag Vasvörösvár (Rotenturm an der Pinka ) részlege (Ortsteil) csupán, a hasonló nagyságú és horvátnyelvű Oláhciklénnyel (Spitzzicken) együtt. A községfejlesztési törvény az ezres létszámon aluli helységek számára előírta az egyesülést. A szomszédság mellett az is indokolta e helységek összevonását, hogy még a magyar érába visszanyúlólag a vasvörösvári közjegyzőséghez tartoztak. Vörösvár mezővárosi (Markgemeinde) rangot is kapott s előszeretettel „Európi községnek" is hirdeti magát s igyekszik abból a tényből, hogy benne németek, magyarok és horvátok élnek támogatást biztosítani. A többi burgenlandi magyar községhez hasonlóan a néptánc korábbi meglétére csak a szokásos családi (lakodalom) és községi (templomi búcsú, ej*yesületi bálok) rendezvények alkalmából van adatunk. A magyar népdal azonban alán itt él még legjobban; a" magyar községek közül: a különféle összejöveteleken, kocsmai együttléteken gyakran fölcsendülnek a magyar népdalok és magyar nóták. Az évtizedeken át kántori funkciót betöltő lelkész feleség majd özvegy dr. Téleky Béláné a 60-as években először egyházi énekkart szervezett, a 80-as évek eleje óta magyar népdalokat is énekelnek mert: „az éneklés, a régi énekek megtanulása, fölelevenítése önmagában is öröm. Azért dalolunk, hogy minél többen megismerjék i letűnt magyar világ 'divatjamúlt' dallamait. Mivel örökségünk ez a zene, ápolása kötelességünk. Az ének hangján közelebb kerülünk egymáshoz, hogy valóban közösség lehessünk. Ahol a magyar ének még nem némult el, ott van reménység, hogy a következő nemzedék továbbviszi és átadja megörökölt kincsét? őseink nyelvét és kultúráját."

2 Az egész burgenlandi magyarság örömére 1993 októberében 8 leány ill. asszony részvételével, melyhez 1994 márciusában legények is csatlakoztak megalakult az „Őriszigeti Magyar Néptánccsoport". Az egésznek' szervezője, vezetője, lelke és mindig mosolygó táncosa Mezmer Katalin Enikő ilyen egyszerűéi szokta elmondani a megalakulást: Amikor férjem, Őrisziget új lelkésze, átvette az énekkar vezetését, fiatalok jöttek hozzám azzal a kérdéssel, hogy nem lehetns-e néptánccsoportot is szervezni? - Ha jöttök és szívesen benne vagyok! volt a válasz. A Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület anyagi támogatást ígért és nyújt ait. A szombathelyi „Jurta" zenekar Horváth Attila vezetésével kíséri a fellépésedet, A táncokat betanító koreográfus Gerlecz László ugyancsak Szombathelyről jön. 1995. április 29-én már önálló műsorral tudtak fellépni a falu ill. a gyülekezet ünnepségén, május 2-án pedig a Kulturális Egyesület rendezvényén. Ezt követték aztán a fellépések Felsőőrött, Alsóőrött, Felsőpulyán, Szentmargitbányán, Feldkirchnen, Grácban és Linzben, sőt a különböző TV állomások (ORF, 3 SAT, DUNA) közvetítése révén 2 őrség 17-20. sz. 131