Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

II. Hagyomány és korszerűség. A néptánc és népzenei hagyományok szerepe a nemzeti identitás formálásában. Konferencia: Körmend, 1996. május 25–26. - Pilipkó Erzsébet: A „határmentiség” traumái a kárpátaljai életben

SALARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE (1995-1998) Szombathely 22/4 (Pars ethnographica) 1999 PILIPKÓ ERZSÉBET A „HATÁRMENTISÉG" TRAUMÁI A KÁRPÁTALJAI ÉLETBEN A kárpátaljai magyarság, mint közösség az első világháborút követő politikai döntések eredményeképpen mesterségesen körülhatárolt államalakulaton belül szerveződött. Az új geopolitikai egységet - amely lényegében a történelmi Magyarország egykori Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyék területéi x>l alakult ki az elmúlt majd nyolc évtized során többféleképpen nevezték: a Károlyi-kormány alatt Ruszka Krajnának, Trianont követően, a „cseh időben" Ruszinszkónak, Podkarpatszka Rusznak, Ruténföldnek, Podkarpatyijának, a Volosin-féle ukrán bábállamban Karpatszka Ukrajinának, a Horthy-kormány idején Kárpátaljának,! ,1945 után hivatalosan Kárpátontúli területnek, a mindennapi, szóhasználatban azonban továbbra is Kárpátalja maradt. 1989-ig a terület egyik vag}' másik megnevezésének a használata politikai állásfoglalást is sugallt. Ballá D. ílároly szerint a Kárpátalja esetében történelmileg kialakult önmegnevezésről уад szó, amely a kárpátaljai magyarság tudatában már nem a közigazgatási egységet, hímem a kultúráját, a szülőföldet jelenti.

2 A mai Kárpátalja bár különálló egységet alkot, nem tekinthető természetes földrajzi alakulatnak. Határát szinte kettészel az alföld és a hegyvidék találkozása, a hegyekben eredő folyók mind a Magyar AJJold ijelé futnak. A vidék több jellegzetes településtípust képvisel. Az alföldi részen (elsősorban Ung, de részben Ugocsa megyében is) Árpád-kori aprófalvakat találunk. Beregben jellemzőbbek a nagyobb és népesebb falvak, amelyek az egykori mezővárosok, a váruradalmaknak szolgáló jobbágytelepülések utódai. A 20. század telepesfalyai az egykori nagybirtokok területén jöttek létre, a városok a hegyvidék és az alföldi sáv peremén, míg az ún. koronavárosokat (Huszt, Técső, Visk) a bányászat, az ipar és a hadi-szükségszerűség „teremtette". A hegyvidék peremén irtványt« Repüléseket találunk, míg a magasság emelkedésével egyre több az eredetileg önellátó gazdaságot képviselő tanya. Különösen a máramarosi román és hucul településekre jellemző ez. Az adminisztratív és kereskedelmi központok a folyóvölgyekben találhatók.

3 Kárpátalján a magyarok kétharmada falvakban él, de jelentős a városban lakók 1 Ballá Gyula megállapítása szerint a Kárpátalja név az ukrán-ruszin „Podkarpátyi a" tükörfordítása s geopolitikai fogalomként Trianon után terjedt el a magyar nyelvhasználatban Bdla 1988. 317, S* Benedek András azonban úgy véli, nem tükörfordításról van szó, hanem Kárpátalja erietileg a Szerednyei Munkács-Nagyszőlős vonalában húzódó peremvidék XIX. században kialakult elnevezése, s ez terjedt át az új politikai formáció létrejöttével a Verhovinára, a Tiszahátra és Máramarosra is S.Benedek 1993. 8. 2 Ballá D. Károly: 1933. 23. 3 S. Benedek, i.m. 1993. 16-17.