Savaria - A Vas megyei Múzeumok értesítője 22/3. (1992-1995) (Szombathely, 1996)

Kulcsár Mihály: Néhány megjegyzés az Árpád-kori karikaékszerek viseletének kérdéséhez. Az ún. köpűs záródású karikák

SAVARIA22/3 (1992-1995) PARS ARCHAEOLOGICA Ószéplak 425. sír: 1 db (KRUPICA 1978 XXX. t. 14.). 4. típus A nyitott huzalkarikára nem húztak köpút, de az egyik vége közelében a fentiekkel megegyező módon díszítették.

6 - A karika díszített - Levéldísz (2. t. 5.) Kaposvár 886. sír: 2 db (BÁRDOS 1987 VIII. t. 34.), Kecskemét környéke: 1 db (SZABÓ 1938 64. kép), Tápiógyörgye: 1 db (PARADI 1975 10. ábra 4.). - Gömbdísz Kecskemét környéke: 2 db (SZABÓ 1938 67-68. kép). 5. típus Az la. típus utánzata. A karikát huzalból hajlították, a köpűs zárórészt a huzal elkalapálásával és rovátkolásával utánozták. Ennek közelében, a karika külső oldalán a levéldísz is megfigyelhető, melyet nem forrasztással, hanem a huzal megvastagításával alakítottak ki (2. t. 6-7.). Szob-Bészob 7. sír: 2 db. 6. típus A huzalkarika egyik végét a köpüszerű zárórészt utánozva megvastagítják (1. t. 4.). Csepreg-Szentkirály 33. sír: 1 db. 7. típus A nyitott huzalkarika mindkét végét vízszintesen ellapították és rovátkolt díszítéssel látták el. Ugyanitt l-l lyukat is fúrtak, ezek egy rajtuk átfűzött vékony zsinór segítségével a karika zárására szolgálhattak. Parádi Nándor megfigyelése szerint a balmazújvárosi példányon megfigyelhető lyukakat csak később, már az ékszer használata közben fúrták (PARÁDI 1975 143, 33. j. ), vagyis másodlagos megoldásnak tekinthetjük őket (2. t. 9.). Balmazújváros: 1 db (PARÁDI 1975 10. ábra 3.). Végigtekintve a bemutatott tárgyakon (1-3. tábla) már első látásra is szembe tűnik a közöttük fennálló nagyfokú hasonlóság: minden bizonnyal egyazon ékszerfajta különböző technikával készített változatairól beszélhetünk. Az azonos megformáláson túl ezt bizonyítja a díszítőelemek megegyezése is (levél- és gömbdíszek). Ez elsősorban a legnagyobb példányszámmal képviselt, s emiatt vizsgálatra leginkább alkalmasnak látszó 1-3. típusok esetében igaz. Itt em6 Az ide sorolt példányok esetében az sem zárható ki, hogy eredetileg felhúzott köpűdísszel rendelkeztek, amely később esetleg elveszett. Ebben az esetben az 1. típus „a" csoportjába kell őket sorolnunk. Sajnos ezt a feltevést nem ellenőrizhettem, ugyanis az említettek közül egyetlen példányt sem tudtam eredetiben megvizsgálni, így csak a publikációk leírásaira hagyatkozhattam. Külön típusként való ismertetésüket (amely egyébként mint később látni fogjuk, a vizsgálat eredményét nem befolyásolta) ez a bizonytalanság tette szükségessé. Üthetjük még a 4. típus darabjait is, amelyek talán az 1. típus sérült vagy hiányos példányai lehetnek (v.o. 6. j.). A különböző tipológiai csoportok

7 és a (karperecnek illetve hajkarikának meghatározott) karikaékszerek kapcsolatát az 1. táblázat mutatja (a leletek publikálóik által adott meghatározását itt nem tüntettem fel, mivel azokat a 2. táblázat tartalmazza). Az első négy típusban a két ékszerfajta mindegyike képviselve van. Előfordul közöttük néhány olyan csoport (l.a típus gömbdíszes illetve levél- és gömbdíszes változata, valamint а 3.a és 3.b típus levéldíszes változatai) is, amelyekben csak az egyik ékszertípus - hajkarika vagy karperec - található meg egyszerre. Mégsem választhatók el mereven egymástól, a közöttük fennálló díszítésbeli kapcsolatokat a Hódmezővásárhelykútvölgyi és felsővesztényi

8 példányok, valamint az egyik bánkúti töredékes darab (PARADI 1975 15. ábra 4.) bizonyítják: ezeken a köpű-, levél- és gömbdíszek együttesen fordulnak elő. Az 5-7. típusokba sorolt példányok egyedi darabok, így messzemenő következtetések levonására nem alkalmasak. Az 5. típus előképe kétségtelenül az l.a típus díszítetlen karikájú változata lehetett. A 6. típust alkotó egyetlen karika az l.a típusba tartozó példány párjaként került elő (minden bizonnyal az elveszett darab pótlására szolgált), ezáltal szintén kapcsolatba hozható az előbbiekkel. A 7. típusba szintén egyetlen karika tartozik (2. t. 9.), de ide sorolhatjuk még az egyik bánkúti töredéket is (v. ö. 7. j.). Az előzőekkel nem képvisel azonos típust, bemutatását az indokolja, hogy a köpűs karikákkal együtt került elő, s emiatt megítélése is hasonló. Zárószerkezete a korábban bemutatott hat típussal összehasonlítva egyedülállónak tűnik, ennek alapján mégsem tarthatjuk egyértelműen karperecnek. Hasonló megoldást ugyanis az ószéplaki temető felhajtott végű hajkarikáin (KRUPICA 1978 XX. t. 5, XXV. t. 1, XLI. A bánkúti lelet köpűs karikáit darabokra vágva rejtettek el, a tipológiai elemzésből emiatt maradtak ki. Sajnos a leleteket nem tudtam megtekinteni, ám a Parádi Nándor által adott tárgyleírások és a közölt fotók alapján érdemes őket bemutatni. A töredékek egyike „Kerek metszető ezüsthuzal, amelynek egyik vége ellapított, az egyik oldalát ék alakú vésett minta díszíti" (PARÁDI 1975 142, 15. ábra 3.). Hasonló megoldással találkozunk az egyik balmazújvárosi karikánál, amelyet a 7. típusba sorolhatunk. Egy másik töredéket felhúzott köpűs zárórésszel láttak el. A huzalkarikát ráforrasztott, sűrűn rovátkolt levéldíszei és két gömbszerű pántdísszel ékítették (PARÁDI 1975 142, 15. ábra 4.). Ezek alapján könnyen párhuzamba vonható a felsővesztényi és a Hódmezővásárhely-kútvölgyi dűlői leletekkel, bár a gömdíszek száma nem megegyező. Egy harmadik darabot csak felhúzott köpűvel díszítettek: Parádi Nándor szerint nem elképzelhetetlen, hogy az előbb említett töredékhez tartozik, annak a másik vége lehet (PARÁDI 1975 142, 15. ábra 5.). A többi ma is meglévő töredék díszítetlen. Itt kell megemlítenem, hogy a felsővesztényi karika gömbdísze eltér a korábban bemutatott példányokétól. A lelet publikációjának nem akadtam nyomára, csupán egy nem túl jó minőségű fényképét ismerem, melynek alapján úgy tűnik, hogy a karikára talán egy nagyobb méretű gyöngyszemet húztak fel (RUTTKAY 1986 Taf. 12.). Az bizonyos, hogy nem a „megszokott" gömbszerű pántdíszt látjuk rajta, azonban a többi díszítőelem (felhúzott, rovátkolással díszített köpűk és a karikára forrasztott, szintén rovátkolt levéldísz) valamint Alexander Ruttkay meghatározása (hajkarika) alapján véleményem szerint nem kétséges a fenti csoportokhoz tartozása. 254