Savaria - A Vas megyei Múzeumok értesítője 22/3. (1992-1995) (Szombathely, 1996)

Hatházi Gábor: A besenyő megtelepedés régészeti nyomai Fejér megyében

SAVARIA22/3 (1992-1995) PARS ARCHAEOLOGICA D: Györffy 1987. II. 406., 1990. 138-39., Csánki III. 349., Károly 1896 V. 266., Dávid 1982.130., 163., 262., 268., 274., 276., 286., 292., MKL 158., Pesty 270., Nagy 1966.176., 1972. 291., Farkas 1989. 253-254, 38. Tölgye, más néven Hosszúfalu (B/M) A: Huzwfolu, Tulge, Thelge, Thewlgye, Tőgye más néven Hosszúfalva, Tőgye más néven Hosszúfaluja, Tőgye más néven Monostófalva B: 1334, 1345, 1397, 1449, 1498, 1546, 1552, 1565, 1570, 1580, 1590, C: A középkori források alapján Csánki és Györffy csupán nagyjából tudta Tölgyét Bogárd és Tinód vidékére helyezni. A török források további pontosításra adnak lehetőséget: Hosszúfalu - az eredetileg kettős névadása Tölgye pusztává válása után /1590/ - önállóan is szerepel, mégpedig "Tőgye és Szentmiklós között". Miután a helynév bizonyos növény földrajzi következtetéseket is megenged, úgy vélem, hogy a birtok Tinódtól és Bogárdtól D-re, Szentmiklóstól Ny-ra felehetett. Itt — a Sárvíz ártere mentén — a történeti térképek, és a Kogutowitz-rekonstrukció egyaránt erdőt (középkori eredetű mocsári tölgyest ?) jeleznek. Tölgye "Hosszúfalu" névalakja felveti annak lehetőségét is, hogy az 1334-ben fáncsi, szentágotai és kajdacsi tehát környékbeli - besenyők ügyében eljáró nádori küldött, Hosszúfalusi Simon fia János helybeli személy volt. Györffy eddig a Somogy megyei Nagyatád és Rinyabesenyő között fekvő Hosszúfalut vélte lakhelyéül. D: Györffy 1987. II. 411, 1990. 141, 145-46, Csánki III. 355, Károly 1896 III. 234, Érszegi 1982. 203. sz, Dávid 1982. 124, 131-32, 157, 262, 269, 276, 292, 303, Farkas 1989. 17, 39. Szilas (M) A: Zilas, Zylas, Reth Zylas, Sár Mellék Szilas, B: 1384, 1464, 1487, 1528, 1543, 1546, 1552, 1559, 1563, 1565, 1566, 1570, 1571, 1573, 1574, 1578, 1580, 1581, 1582, 1585, 1590, C: Ma is létező község, Rétszilas néven (Lázár deák térképén már szerepel). D: Csánki III. 351, Károly 1896 V. 228-30, Érszegi 1971. 232. sz, Dávid 1982. 38, 88-89, 129, 15859, 262, 268, 274, 276, 286, 292, Nagy 1960. 78, 1966. 176, 1972. 291, Farkas 1989. 450-51, Bél 114, MKL 157, Pesty 261-62, Nemes 1972. 1. sz, 40. Aján (B/M) A: Ayan B: 1335, 1367 C: Eltűnt birtok, sem Csonkinál, sem a török forrásokban nem szerepel. Neve és helye olyannyira bizonytalannak tűnt, hogy Györffy - az általa ismert 1367. évi oklevélben végrendelkező nemes előnevében való előfordulást ismeretlen, elírt névalakként értékelte, jóllehet szöveg-környezetének összes többi adata kétségkívül hiteles (Szentágota, Igor, Tinód, Töbörcsök, Peder, Hatvan, Szedreg, Szentmárton, Fáncs nemes besenyő családjai). A birtok tényleges létezését az 1335-ös határjárás bizonyítja, mely szerint Peder szomszédságában, a Sárvíz partján terült el. Farkas aznosnak vélte Szilassal, s a névváltást a Szilas család birtokba iktatásával hozta összefüggésbe. Véleményem szerint ez az azonosság csak részben fogadható el, vagyis Aján a 14. században még önálló birtok, amely később olvadt csak be a külön is létező Szilasba. Érdekes módon Aján a helyi történeti hagyománynak még a 19. században is élő eleme: Pesty helynévtárában szereplő, 1820 táján kelt feljegyzés szerint Sárbogárd környéki, egykor rácok által lakott falu. Miután Peder a török adatok szerint Alap határosa volt, s onnan művelték, Aján nagyjából Bogárdtól D-re, Szentmiklós — Szilas — Peder háromszögében fekhetett. D: Györffy 1990. 149-150, Károly 1896 V. 228-230, Farkas 1989. 17, 450, Pesty 262, 41. Alap (B) A: v.Olup, Oluph, Alaph, Olup, Olop, Alap B: 1280, 1293, 1328, 1332-37, 1352, 1358, 1376, 1377, 1391, 1392, 1395, 1397, 1410, 1432, 1457, 1460, 1464, 1469, 1483, 1487, 1498, 1516, 1546, 1552, 1559, 1563, 1565, 1566, 1567, 1570, 1571, 1573, 1578, 1580, 1581, 1582, 1585, 1586, 1590 C: Ma is létező község. D: Györffy 1987. II. 345, 1990.149, Csánki III. 316, Károly 1896 Ш. 70, Érszegi 1971.19, 55, 57, 6667, 70, 218-220, 232, 235, 245, 275, 291, 308309, Dávid 1982. 38-39, 88-89, 117, 149-151, 262, 268, 276, 292, Káldy-Nagy 1985. 70-71, Nagy 1960. 78, 1972. 231, Farkas 1979. 77-78, Bél 114, MKL 157, Pesty 171-72, 42. Peder (M) A: Pedur, Pedeer, Peder, p.Peder, Pedör, Pezör B: 1335, 1367, 1487, 1498, 1502, 1552, 1565, 1570, 1580, 1590 C: Eltűnt birtok, Csánki és Györffy a középkori források alapján bizonytalan volt lokalizálásában: a Sárvíz völgyében feküdt, valahol Alap és Szentágota között. A török források - melyek szerint Alaphoz csatolt puszta, valamint az Aján kapcsán már ismertetett 1335. évi határjárás alapján a mai Sárszentmiklós - Rétszilas - Alap háromszögében tartom elhelyezhetőnek. D: Csánki III. 342, Károly 1896 V. 228-30, Györffy 1990. 150, Érszegi 1971. 291. sz, Dávid 1982. 117, 118, 124, 128, 268, 276, 292, Káldy-Nagy 1985. 71, 485, Farkas 1989. 17, 450, 43. Gálfölde és Csetfólde (M ?) A: Galfewlde és Chethfewlde B: 1359 238