Savaria - A Vas megyei Múzeumok értesítője 22/3. (1992-1995) (Szombathely, 1996)

Kustár Ágnes–Skultéty Gyula: A benepusztai honfoglalás-kor férfi koponyarekonstrukciója

KUSTÁR ÁGNES-SKULTÉTY GYULA: A BENEPUSZTAI HONFOGLALÁS-KORI FÉRFI KOPONYAREKONSTRUKCIÓJA Az izmokat plasztilinből rekonstruáljuk, a szemet üveggolyóval pótoljuk, az orr porcos része pedig viaszból készül. A fejtartást a condyli occipitales vízszintes helyzetbe állításával adjuk meg. A nyakizmok közül a musculus trapezius fejlettségi foka az occipitalis felszín csontreliefjeitől függ. A m. sternocleidomastoideus irányát és tömegét a processus mastoideusok iránya és nagysága határozza meg. Az orr rekonstrukciója bonyolult. Először az orrcsúcs helyzetét szerkesztjük meg oly módon, hogy az orrcsont distalis harmadához érintőt szerkesztünk, a spina nasalis anterior elülső részére pedig egyenest fektetünk. A két egyenes metszéspontja jelöli ki az orrcsúcs helyzetét. Ha az orrtövis hiányzik, akkor az orrfenék iránya adja meg ezt az egyenest. Az orr szélességét az apertúra piriformis szélessége határozza meg. Ha az apertúra piriformis anthropin, akkor az orr szélessége úgyszólván azzal megegyező, míg sulcus praenasalis esetén gyenge orrszárnyak és nyitott orrlikak várhatók. Az orrszárnyak magassága általában a crista conchales inferior magasságával esik egybe. Az orrhát alakja az orrcsontok, illetve a maxilla formáinak folytatásaként alakul ki. Az apex nasi formáját a cartilago alaris major határozza meg. Ennek a bonyolult horog alakú porcnak az alakját három vonallal tudjuk meghatározni, amelyek az orr csúcsától kiindulva a következő pontokhoz húzhatók: 1. a sutura nasomaxillaris legalsó pontja, 2. az apertúra piriformis lateralis szélén kiemelkeeő apró tövis, 3. az apertúra piriformis szögletétől laterálisán elhelyezkedő pont (4. kép). A szemgolyó nagysága az orbita nagyságától és mélységétől függ. Felnőttek esetében általában 26-29 mm átmérőjű. A szemgolyó legelőreállobb pontja általában az orbitasíkban van. A belső szemzug kevéssel a könnygödör közepe fölött, az orbita medialis peremén helyezkedik el. A külső szemzug az orbita laterális szegélyén, a ligamentum palpebrale tapadási pontjánál található. A szemzugok helyzete meghatározza a szemnyílás irányát. A szemkörnyék karakterének kialakításához hozzájárul a régió lágyrészeinek eloszlása is. A szemredő vastagsága és kitüremkedése az orbita felépítésével függ össze. Zárt orbita esetén inkább gyengébben fejlett szemredő várható, míg nyílt orbita esetén erősebben kitüremkedő. A száj formáját és teltségét több tényező együttes hatása alakítja ki. Meghatározói a prognathia, a szájhoz vezető izmok eredési helye és tömege, a fogsorív formája, a fogak nagysága és a harapási forma. A száj occlusiós síkja a felső medialis incisivusok distalis harmadánál húzódik. A szájszöglet az első praemolarisok distalis felszínénél található. A felső ajak 3 formaelemből áll: egy középső cseppformájú részből, amelyen a philtrum kis horpadást képez, és a két ajakszárnyból. A középső cseppforma alakját és teltségét a m. orbicularis orisba sugárzó izmok (a m. levator nasi et labi superioris és a m. zygomatícus minor) formálják. Az ajak oldalsó szárnyainak teltsége a m. levator labi superioris, a m. levator anguli oris és a m. zyg. minor irányától és tömegétől függ (5. kép). Az alsó ajak két formaelemre bontható. Tejtsége a m. depressor labi inferioris és valószínűleg à m. mentalis tömegétől függ. Ha ezek az izmok vastagok, akkor az alsó ajak pereme erőteljesen előreugró, kibuggyanó. Az ajkak teltségét a pronathia illetve a fogak nagysága határozza meg. Az erős prognathia és a nagy fogak telt, duzzadt ajkat eredményeznek. A felső ajakpír ívét az alsó mandibulaszög helyzete, az alsó ajakpírét a m. zygomaticus major eredési pontja határozza meg. A szájformát a harapási forma is befolyásolja. Psalidontia (olló harapás) esetén a felső ajak előreállóbb mint az alsó. Labidontia (fejharapás) esetén az alsó ajak kissé előrébb áll a felsőnél, míg mandibularis prodontia (bulldog harapás) esetén az alsó ajak jóval előreállóbb a felsőnél. Az áll lágyrészei követik a csontos formát. A fül helyzete az os temporale, a processus mastoideus és a mandibula egymáshoz való helyzetétől függ. A fül a ramus mandibulae mögött helyezkedik el, főtengelyének iránya párhuzamos a ramus irányával. A pórus acusticus exteraust majdnem teljesen eltakarja a tragus porc. A tragus kicsivel a caput mandibulae fölött helyezkedik el. A helix gyökere a nagy öbölből (concha) indul ki és a lobulushoz vezet. A helix nagy öbölbe futó íve a koponyaalap felé irányul. Az anthelix egyik ága (crus anthelicis anterior) párhuzamos az orbita lateralis felszálló ágával, másik ága (crus anthelicis posterior) pedig a vertex irányába mutat. Ha a processus mastoideus oldalt erősen kiálló, a fülkagylókat elnyomva, elálló füleket eredményez. Ha a processus mastoideus lapos, akkor a fülek jobban a koponyához lapulnak. A fül szélességi és hosszúsági méretei általában korrelációban vannak az orr hasonló méreteivel. Ha a pórus acusticus externus csontos tölcsére körül erős csontreliefek látszanak, a fül vaskos lehetett. A mimikái ráncok megjelenése és kifejezettsége a nemtől, az életkortól és a tápláltsagi foktól függ. A nők koponyája általában szimmetrikusabb, ezért arcvonásaik és ráncaik is szimmetrikusabbak. Idős korban erősebb a zsírlerakódás, az izomatrophia és az általános dehidratáltság következtében kialakulnak a ráncok. Aggastyánoknál már a subcutan zsír is eltűnik. A senilis változások a koponyán pl. a szájpad és mandibula atrophiája, beesettebbé teszik az arcot, ezáltal befolyásolják a ráncok alakulását is. A tápláltsagi állapot meghatározására egyelőre nincsenek adataink, ezért a rekonstrukciók elkészítése során közepes tápláltsagi fokot feltételezünk. GERASZIMOV 1955 szerint az erősen tápláltaknál a csontokon a substantia compacta felső lamellája durvább tapintású, de mivel a csontfelszín struktúráját nagymértékben befolyásolja a talaj összetétele, a régészeti ásatásokból származó koponyák esetében ez megkérdőjelezhető. A haj, szakáll és a bajusz rekonstrukciója ismeretlen személyek esetén a történeti kor és etnikum divat181