Savaria - A Vas megyei Múzeumok értesítője 22/3. (1992-1995) (Szombathely, 1996)

Dénes József: Castellum Guntionis

SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE SZOMBATHELY 22/3 (1992-1995) PARS ARCHAEOLOGICA 1996 CASTELLUM GUNTIONIS DÉNES JÓZSEF Savaria Múzeum Szombathely Az avarok történelmét kutató historikusokat, régészeket, sőt a téma iránt érdeklődő - sokszor romantikus hajlamú - laikusokat régóta foglalkoztatja az avarok erődítményeinek, „gyűrűinek" kérdése. Noha a 791803 közt lezajlott frank-avar háborúk történetének forrásaiból teljesen egyértelmű, hogy voltak az avaroknak védművei, ezek konkrét azonosítására még csak a Duna bal partján, osztrák területen tettek kísérletet. A múlt századi szerzők főleg őskori, esetenként koraközépkori sáncvárakat véltek tévesen avar korinak. Ezekről azóta egytől-egyig kiderült, hogy semmi közük a 69. századhoz. Főleg a Sankt Gallen-i barát részletes leírása mozgatta meg a szakemberek fantáziáját, aki kilencszeres határvédő sáncgyűrűt ír le. A sáncok egymás közti távolsága megfelelne Zürich és Konstanz távolságának (64 km). Szőke Béla az avar „hring"-et fejedelmi székhelyként határozta meg, ilyenek régészetileg ismeretlenek lévén, semmit sem tudunk róluk. A közelmúlt évtizedeiben eljutottunk oda, hogy semmiféle avarkorra datálható erődítményt sem ismerünk. A frank forrásokban 802. évi csatahelyként szereplő castellum Guntionis helyének meghatározása kezdettől foglalkoztatja a téma kutatóit. Először a legkézenfekvőbbnek az tűnt, hogy Kőszeg német Güns nevével hozható kapcsolatba. Miután azonban kiderült, hogy a Güns a magyar Gyöngyös név származéka, mindenki átcsapott az ellenkező végletbe, nevezetesen abba, hogy mivel 802-ben eleve nem számoltak a NyugatDunántúlon magyarnyelvűséggel, ezért mindenáron valami nyugatabbi lokalizálási lehetőséget kerestek. Ennek legextrémebb példáját Belitzky János nyújtotta, aki castellum Guntionis-t az Ulmhoz közeli Duna menti sváb kisvárossal, Günzburggal azonosította. Ez utóbbi városka annak a Günz folyónak Dunába torkollásánál található, melyről a jégkorszak első glaciálisát elnevezték. Egyébként ugyanazt a német helységnévképződési logikát követi az elnevezés, mint a majd az alábbiakban általunk javasolt lokalizálása castellum Guntionis. Belitzky helymeghatározásának erősen ellentmond Günzburg földrajzi helyzete. A háború egyébként hézagosan ismert - történetének folyamatába nehezen volna beilleszthető egy ilyen távoli avar előrenyomulás. Már csak azért sem, mert az avarok ellenfelei a keleti ostmarki és karintiai határgrófok voltak. Más lokalizálási kísérletek azzal számoltak, hogy egy Gunzo nevű személy váráról van szó castellum Guntionis esetében. Ez természetesen nem kizárt, de nem is valószínű. Túl azon, hogy az ausztriai szóbajöhető - területen nem ismerünk ennek megfelelő helynevet, a történeti körülményeket megfontolva nem is könnyen képzelhető el korabeli léte. A 791, illetve inkább 796. és 802. közti rövid időszakban nehéz feltételezni, hogy a félig-meddig meghódított egykori avar határvidéken máris olyan körülmények teremtődtek volna, hogy frank, bajor magánbirtokosok (tudniillik az ismert grófok között nincs Gunzo nevű!) várakat építhettek volna maguknak. Az utóbbi években Vékony Gábor rovásírás megfejtése illetve Engel Pál és Makkay János történeti következtetései kellőképpen alátámasztották annak a régóta sejtett lehetőségnek a valószínűségét, hogy az avarkorban magyarnyelvűséggel (is) számolhatunk a Kárpátmedencében. Vagyis egyáltalán nem kizárt, hogy a Gyöngyös folyó neve ebből az időszakból származik. Márpedig ebben az esetben castellum Guntionis-t a Gyöngyös mellett kereshetjük, méghozzá olyan helyen, ami megfelel a német hely névképződés sok más példából ismert logikájának. A németországi és a magyarországi német településnevek közül a teljességre törekvés igénye nélkül a következőket említeném meg: - az Enns dunai torkolatánál építették a bajorok Ennsburgot. - a Majna Rajnába torkollásánál keletkezett Mainz. - a Günz-Duna összefolyásnál épült Günzburg. - a Rába-Duna találkozásánál keletkezett Raab (a magyar Győr). - a Garam Dunába folyásánál Gran (a magyar Esztergom). A másik fontos tényező, amelyet mérlegelnünk kell castellum Guntionis helyének meghatározásánál az, hogy nem valami félreeső helyen lehetett. Ha az avarok létesítették az erődítést, akkor az leginkább a nyu173