Savaria - A Vas megyei Múzeumok értesítője 22/3. (1992-1995) (Szombathely, 1996)
Mráv Zsolt: Castellum Contra Tautantum. Egy későrómai erőd azonosításának problémájához
MRÁV ZSOLT: CASTELLUM CONTRA TAUTANTUM dul elő valamint e változás a szó alakját, hangzását lényegében nem változtatta meg, az elírás magyarázható. Ha az azonosítás helytálló, akkor a Not. Dign. alapján a Gellértheggyel szemben a Duna túlsó partján egy castellum nagyságú, 4. sz.-ban is használt erődöt kell találnunk. Az Erzsébet híd éptési munkálatainak és Nagy L. kutatásainak köszönhetően a pesti hajdani Eskü, ma Marc. 15. téren egy 84x86 m. nagyságú, legyező sarok- és patkó alakú oldaltornyokkal rendelkező, castellumnak tekinthető későrómai erőd került napvilágra (NAGY 1946), amely bár nem pontosan a csúccsal, de kétségtelenül a heggyel szemben, a Dunát elérő, barbaricumot átszelő fontos útvonal mellett épült. A tábor fekvése, kora, nagysága tehát minden tekintetben megfelel a kívánalmaknak. Kérdéses azonban az erőd neve, amellyel összefüggésben a kutatásban mindmáig nem kevés a bizonytalanság. A tábor nevét hosszú idő óta a Not. Dign. contra Acincumának feleltetik meg (Not. Dign. occ. XXXIII. 48.). Az azonosítás Nagy L. nevéhez fűződik, aki a Consularia Constantinopolitana 294-es adatát e táborral kötötte össze, s ebből indulva ki nevét contra Aquincumnak határozta meg (NAGY 1942 752.). Soproni S. (SOPRONI 1977 393; SOPRONI 1978 113.) majd Tóth E. (TÓTH 1980 131-137.) cáfolta az erőd kapcsolatát Hydatius 294-es adatával, s ezt a bejegyzést az Acumincummal szemben, Titelnél (TIR L-34, 112.) egy, a császári székhellyé vált Sirmium védelmére épült erődre vonatkoztatták. Ezzel az azonosítást alátámasztó döntő érv esett el. Továbbá, a márc. 15. téri tábor Aquincumtól 2 km-rel lejjebb fekszik ezért e településnév az erőd helyzetének pontos behatárolására alkalmatlan, így - figyelembe véve a Cons. Const. Acincum helynevével kapcsolatos problémákat - nem rendelkezhetett a contra Aquincum névvel. Az így név nélkül maradt erőd tehát - tekintetbe véve Gellérthegyhez viszonyított megfelelő fekvését, castellum méretét és 4. sz-i használatát - igen nagy valószínűséggel azonosítható a Not. Dign.-ban megőrződött castellum conp-a Tautantum tábor névvel. Tisztázandó még a Gellérthegy és az erőd ókorban használt pontos névalakjának a kérdése. A Gellérthegy lupiter Teutanusról nyert neve két formában - jelzős vagy genitivusos szerkezettel - fordulhat elő. Az első az általános római hegyelnevezéseknek megfelelő lehetőség szerint a hegy neve mons Teutanus lenne. Véleményem szerint hihetőbb a második megoldás, hiszen az isteneknek felszentelt kultuszhelyeket - néhány ellenpéldától eltekintve - mindig genitivusos alakban nevezték el. Ezért a Gellérthegy antik neve inkább a mons Teutani formában lehetséges. A vele szemközt felépített márc. 15. téri erőd pedig - a hegy neve után - eredetileg a castellum contra montem Teutani nevet viselhette. Ebből a névalakból még a római korban kikopott a mons szó, így a név ebben az egyszerűbb formájában - castellum contra Tautantum vagy pontosabban castellum contra Teutanum alakban — kerühetett lejegyzésre a Not. Dign. valeriai fejezetébe. Ugyanez a nyelv egyszerűsödése felé mutató jelenség figyelhető meg más római földrajzi nevek például szigetek (Suet. Tib. 11. ... tantum non adversis tempestatibus Rhodum enavigavit...), folyók (Tac. Ann. I. 67. ... ad Rhenum...; Ann. II. 63. ... Transgressus Danuvium...; Suet. Oct. Aug. 43. ... circa Tiberim...; Caes. b.c. I. 38. ... ad Anam...; Ruf. Fest. brev. 7,8. ... inter Danuvium et Dravum...) és nem utolsó sorban hegyek (Suet. Dom. 4. ... in Albano...; Caes. b. с III. 6. Postridie terram attigit Cerauniorum...) neveinek használata esetében is. Ez a tendencia a legtöbb nyelvben mind a mai napig kimutatható, ezért ez az eltérés is minden probléma nélkül indokolható. Nem meglepő, hogy az eraviscusok főistenéről elnevezett hegy neve a későantikvitásban is továbbélt, hiszen a Gellérthegyen tisztelt lupiter Teutanus kultusza Diocletianusig bizonyítható (SOPRONI 1990 135, 7. sz. oltár), a carnuntumi Pfaffenbergen /. О. M. K.nak dedikált utolsó eddig előkerült oltárt pedig II. Constantius alatt állították (JOBST 1978 27-28.). Valószínűbb azonban, hogy a Márc. 15. téren illetve közvetlen környékén álló korábbi - 2. sz. végén talán már létező (NAGY 1946 55.) - tábort nevezték így és később a helyén épült későrómai erőd névátvitellel kapta meg a Not. Dign.-ban szereplő elnevezését. A márc. 15. téri tábor Not. Dign. castellum contra Teutanum erődnevével való azonosításának következtében: 1. a Cons. Const, contra Acincum helyneve nem vonatkozhat erre az erődre, ezért ennek a tábornak ezáltal a patkó és legyező alakú toronytípusoknak az építését e forrás alapján nem lehet a tetrarchia korra keltezni. (BARKÓCZI-S ÁLAMON 1984 147.) így nem hozható fel érvként e torony típusok késő Constantinus-II. Constantius kori keltezése (TÓTH 1980; TÓTH 1987-1988 32, Anm. 25.) ellen sem. 2. Felszabadult a Not. Dign. contra Acinco helyneve amit azonosítani kell. Problémát jelent, hogy az Aquincummal szemben húzódó Duna szakaszról a márc. 15. téri erődön kívül kizárólag a Rákos-patak torkolatánál épült katonai jellegű építmény ismert, azonban a Not. Dign. két Aquincum körzetére értelmezhető - Tronsacinco és contra Acinco - sora egyetlen erődre nem vonatkozhat. A probléma megoldására többféle lehetőség is kínálkozik. A Not. Dign. contra AcincoX említő sorában feltüntetett „in barbarico" meghatározással kapcsolatban Tóth E. arra a megállapításra jutott, hogy az „in barbarico" megjelölés - Aquincum és Acumincum névvariánsainak hasonlósága és a két név több esetben előforduló felcserélése valamint a Not. Dign.-nak Cons. Const.-tól való forrásfüggése miatt -jelentőségét vesztett és ezért a Not. Dign. által már nem tartalmazott contra Acumincum helyett contra Aquincum neve mögé íródott (TÓTH 1980 135.). Elképzelhető, hogy nem csupán az „in barbarico" megjegyzés, hanem a Not. Dig. teljes occ. XXXIII. 48. sora - a Cons. Const, helynév tévesztése folytán, rontott formában hagyományozódva - tévesen került be a Not. Dign. valeriai fejezetébe. Az teljes egészében Acumincumxa illetve a 13