Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/2. (1995) (Szombathely, 1995)

Víg Károly: „Az Őrség Természeti Képe” kutatási program

SA VARIA 22/2 (Pars historico-naturalis) (3) Ezzel összefüggő kérdéskör, hogy napjaink földrajzi névhasználata a Zala, a Rába, a Kerka, Kerca vízfolyások esetében elhagyja a patak, folyó utótagot, míg a korábbi időszakokban a Zala-patak, Rába-folyó stb. elnevezést is használták. (4) Több olyan példa is akad, amikor a vízfolyás neve is megváltozott, erre minden esetben lábjegyzetben történik utalás. (5) Különösen a Vendvidéken, de az Őrségben is, ahol a rétek, erdők magántulajdonban maradtak, jellemző, hogy a területet tulajdonosuk után nevezték el. Egy-egy gazdának azonban eltérő helyeken is volt-van kaszálója, erdeje, így több területrész viselheti ugyanazt a nevet (pl. Kovácsi-rét, Lázár-erdő). Az ilyen típusú, a helyiek által használt nevek sok esetben hiányoznak a névtárakból, térképekről, így azonosításuk szinte lehetetlen. (6) Természetes, hogy szárazföldi állati- és növényi szervezetek gyűjtésekor nem szerencsés magát a víztestet megadni gyűjtési helyként, pl. Zsida-patak. Ebben az esetben több gyűjtő is a Zsida-patak völgye elnevezést használta annak ellenére, hogy ebben a formában sem a térképeken, sem a földrajzinév-tárakban nem található meg. Vízi szervezetek gyűjtése esetében azonban indokolt a víztest nevének feltüntetése. A gyűjtőhelyek azonosításához az alábbi forrásokat használtuk fel: [1]— FÖLDI (1978) [2]— BALOGH és VÉGH( 1982) [3]— PETHŐ(1986) [4] — MOLNÁR és RÁKócziné (1993) [5] — „Vas megye térképe" (M - 1:75 000). — A volt bécsi Cs. és Kir. Katonai Földrajzi Intézet 2-ik kiadású 1914-ig javított nyomata alapján készült, részben javított magyar kiadás, Magyar Királyi Állami Térképészet, 1930. [6] — Vas megye térképe (M = 1:150 000). — Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1977. [7] — Vas megye térképe (évszám, lépték, kiadó nélküli csonka példány; Savaria Múzeum, Történeti Osztály tulajdona) [8] — M = 1:10 000 Topográfiai Térkép. — Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal, Budapest, 1963. [9] — Zala megye térképe (M = 1:150 000). — Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1977. [10]— Pócs és mtsai (1958) [11]— Pócs és mtsai (1962) [12]— M. KOZÁR(1988) A települések alfabetikus sorrendbe szedett nevei után a konkrét gyűjtőhelyek következnek. Ezt szögletes zárójelben követi azon forrásokra történő utalás, amelyekben a földrajzi helynév előfordul. Kerek zárójelben a földrajzi név eltérő betűzési alakja, vagy más, de egyértelműen megfeleltethető névalakja olvasható. Csillaggal jelöltük azokat a névalakokat, amelyeket a gyűjtők képeztek, pl. Zsidapatak völgye, Rába-ártér stb. Dőlt betűvel szedtük az azonosíthatatlan, illetve hibásan használt neveket. Abban az esetben is így jártunk el, ha a konkrét gyűjtőhelyet 15