Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/2. (1995) (Szombathely, 1995)

Víg Károly: „Az Őrség Természeti Képe” kutatási program

VlG К.; „AZ őrség Természeti Képe" kutatási program (KOGUTOWICZ, 1930-36). így a területet észak-nyugati irányban a Rába vonaláig, egészen Szentgotthárdig, kelet felé Szőcéig, dél felé Domonkosfáig kitolta. Az őrségi emberek azonban az Őrséghez sorolták-sorolják Magyarszombatfa, Gödörháza, Velemér községeket is, „Belső-Őrség" néven. Hasonlóan élnek tovább napjainkban a „Külső-Őrség" és a „Történelmi-Őrség" elnevezések is. A Vendvidék név a szlovének egy népcsoportja, a vendek által lakott területet jelöli. Kulturális hagyományaiban még ma is különbözik az Őrségtől. A jelenleg is Vas megye területéhez tartozó rész a történelem folyamán az „Alsó-Őrség" elnevezést kapta, egyes szerzők még a közelmúltban is ezen a néven említették (LÁNG, 1959-60; DÖMÖTÖR, 1987, CSISZÁR, 1994), vagy egyszerűen az őrség elnevezést használták (ZSOHÁR, 1941). Napjainkban Őrségen a korábban „Alsó-Őrség" elnevezésű vidéket értjük. Ettől eltérő elnevezést vezetett be BOKOR (1989), akinek nómenklatúráját azóta többen is átvették (pl. KOVÁCS, 1994, 1995; KÉSZEI, 1996). A „Magyarország kistájainak katasztere I-II." szerzői a Rába-völgyétől északra eső területet „Felső-Őrség '-nek, az ettől délre elterülő vidéket - az általunk tényleges Őrségnek tekintett területet - talajtani, florisztikai ismérvek alapján „Vasi-Hegyhát"-ként tárgyalták (MAROSI és SOMOGYI, 1990). 1. ábra: „Az Őrség Természeti Képe" kutatási program során vizsgált terület (sötétített négyzetek) Nyugat-Magyarország, az UTM 10x10 km-es négyzethálójával és kódjaival ellátott térképvázlatán 12