Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Hermann Róbert: Vidos József kormánybiztos jelentései (1848. október 16.–december 27.)

SAVARJA 22/1 -1995 Október 12-én az OHB egy újabb utasításában őrnagyként, másnap kormánybiztos­ként, 21-én pedig ismét Őrnagyként szerepelt. A helyzetet végül maga Vidos segí­tett tisztázni, amikor október 18-án Kossuth Lajoshoz intézett levelében magyará­zatot kért arra, miért nevezte őt a legutóbbi utasításban kormánybiztosnak, „ mi le­gyen tulajdonképpen az én föladatom, miután nálunk egyébként is 3 kormánybiz­tosok léteznek". Az OHB e levelére október 22-én válaszolt, s közölte, meg van győződve, „hogy a Vas megyei kormánybiztosságnak vezetését jobb kezekbe, mint Öné, nem bízhatja, de kivívott népszerűségénél fogva más az elérni kívánt célnak sikeresen nem is felelhet meg..." Vidos kinevezésének időpontjában Vas megyének valóban volt már három kormánybiztosa. 1848. augusztus 22-én Szemere Bertalan belügyminiszter Széli Józsefet nevezte ki a megye kormánybiztosává. A kinevező rendelet a megbízatást azzal indokolta, hogy a megyében veszélyessé válható „mozgalom és irány kezd meggyökerezni". Ez már csak azért is aggasztó, folytatódott az indoklás, mert a megye közel fekszik a Drávához és Ausztriához, „ honnan a harc ellenünk, ha fegyverrel nem is, de izgatással, szellemmel megkezdett". Ezért a nép fölött őr­ködni kell, „hogy annak ereje a rend által szilárdítassék, hogy annak lelke meg ne vesztegetessék, s ellenségeinkhez hajlamot ne kapjon". Szeptember 19-én Bat­thyány Lajos ügyvezető miniszterelnök népfelkelési, majd 21-én katonaállítási kormánybiztossá nevezte ki Békássy Imre kiscelli kerületi képviselőt. Október 8­án az OHB Vas megyei népfelkelési kormánybiztosokká nevezte ki Szélit és Reisziget. November 10-én az OHB Csány mellé rendelte Reisziget; ezután Vidos, Széli és Békássy látták el a feladatokat. Az OHB október 22-én Vidoshoz írott le­velében halvány utasítást találunk arra, hogy őt Vas megye afféle főkormánybiztosává szándékoztak volna megtenni. Bár az iratokban ennek nincs egyértelmű nyoma, s a biztosok fennmaradt jelentései sem mutatnak ilyen alá­fölérendeltségi viszonyra, figyelemreméltó az a tény, hogy az OHB Szélinek szóló utolsó utasítása november 10-én, a Békássynak szóló utolsó utasítás november 13­án kelt; s ez utóbbi a Vidossal való együttműködésre is felhívta Békkássy figyel­mét. Ugyanakkor az OHB jelentősebb megbízatásai Vidosnak szóltak, pénzutalvá­nyozásai Vidos részére történtek. Ennek alapján megkockáztathatjuk azt a feltéte­lezést, hogy 1848 november közepétől Vidos volt Vas megye főkormánybiztosa, még ha e státuszát egyetlen rendelet sem tartalmazta. A négy, majd három kormánybiztos segíthette, de akadályozhatta is egymás működését. A fennmaradt iratanyagból úgy tűnik, hogy együttműködésüket nem árnyékolták be a személyes vetélkedés felhői. Mindvégig teljes összhangban intéz­ték a Vas megyei újoncozás, a hadfelszerelés, a nemzetőri fegyverek beszedésének ügyét; gondoskodtak a lóvásárlásról, értesítették az országos hatóságokat és a feldunai és Mura-menti magyar hadtestek parancsnokságát az ellenség állásáról szóló hírekről. A Vidos kormánybiztosi kinevezés utáni időszakból Reiszignek há­rom, Szélinek négy, Békássynak négy, Vidosnak tizenöt önálló jelentését ismerjük; Békássy és Széli együttes aláírásával hat, Vidos és Széli együttes aláírásával hét, Vidoséval és Békássyéval három irat maradt fenn. Vidos, Széli és Békássy együt­tes aláírása négy, Vidos, Széli, Reiszig és Békássy együttes aláírása egyetlen ira­63

Next

/
Thumbnails
Contents