Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Hermann Róbert: Vidos József kormánybiztos jelentései (1848. október 16.–december 27.)

SAVARJA 22/1 -1995 radásra", Vidos augusztus 27-én napiparancsban szólította fel a zászlóaljparancsnokokat, hogy szeptember 2-ig adják be a jelentkezők névsorát. Vidos szándéka az volt, hogy a bekért adatokat személyesen viszi Szombathelyre. Ezért távozási engedélyt kért és kapott Csánytól, s szeptember 3-án elhagyta a tábort. Távolléte idejére az ezred parancsnokságát gróf Zichy Hermannra bízta. Vidos abban reménykedett, hogy jelen lévén, megkönnyítheti az önkéntesek kiállítását. A szeptember 4-i bizottmányi ülés azonban nem az önkéntesek kiállításával, hanem az országgyűlés által augusztus 26-29-én elfogadott újoncállítási törvényjavaslat következtében a belügyminiszter által elrendelt újoncösszeírás megkezdésével foglalkozott. Vidos ezért szeptember 8-ról 9-re virradó éjszaka visszatért főhadiszállására, Iharosberénybe, s innen értesítette Csány László királyi biztost arról, hogy az ezred legénysége „levert kedélyű", mert nincs lőszere. Hozzátette még: „Altaljában óhajtanék itt lenni jelen, hol csapataim ellenfeleinkkel elsőben találkoznak, és így a stábnak (törzskarnak - H. R.) is talán más állomást kijelölni lehetne"; ezért kérte Csányt, hogy ez ügyben mielőbb közölje vele döntését. Vidos kívánsága azonban nem teljesült, sőt, Csány már másnap - a fenyegető horvát betörés miatt - hátrébb rendelte a nemzetőri ezredet. Amikor pedig 1848. szeptember 11-én Jellaőic horvát bán erői benyomultak a Muraközbe, Csány arra utasította a vasi, somogyi és veszprémi nemzetőr egységeket, hogy hagyják el az őrvonalat. E döntését az indokolta, hogy a drávai magyar hadsereg parancsnoka, gróf Teleki Ádám vezérőrnagy kijelentette, nem érzi elegendőnek erejét a Muraköz védelmére. Csány nem bízott abban, hogy ha Teleki ellenében próbálna meg rendelkezni a sorkatonaság egységeivel, azok engedelmeskednének neki. A rosszul kiképzett és felszerelt nemzetőr zászlóaljakat viszont nem akarta kitenni az elvágatás veszélyének és a túlerőben lévő ellenség csapásainak. Vidos a nemzetőri ezreddel a Hoszszúfalu - Nagybajom - Marcali útvonalon indült meg Zala megyébe. Csány eredeti terve ugyanis az volt, hogy a magyar sereg Keszthelynél összevonandó erőivel megkísérli feltartóztatni Jellaőic csapatait. Vidosnak is ehhez az összpontosításhoz kellett volna csatlakoznia. A magyar sereg fővezére, Teleki Ádám azonban szeptember 14-én kijelentette, hogy nem hajlandó fegyveresen szembeszállni Jellasiccsal; sőt, hozzátette, ha Csány nem gondoskodik reguláris csapatai élelmezéséről, kész azok élén átmenni JellaCic táborába. Vidos szeptember 14-én este 10 órakor Zalaapátiban kapta meg a 4. (Sándor) és a 9. (Miklós) huszárezred tisztikarának meghívóját arra a tanácskozásra, amelyet aznap reggel 10 órakor tartottak a további teendőkről határozandó. A A vasi nemzetőri ezred szervezésére és történetére Id. Urban, HK 1985. 787-790. о., Simon V. Tilcsik 269-284. p., és Urban Aladár: A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán, Bp., 1973. 165-166. o. és Hermann Róbert: Körmend a hadtörténelemben 1848-1849. In: Veszprémy László Kelenik József- Hermann Róbert - Bencze László: Körmend a hadtörténelemben. Körmend, 1992. 199200. o. (továbbiakban: Hermann: Körmend). Vidos 1848. június 23-i levelét Id. MOL H 3. A miniszterelnök hadügyi és nemzetőri iratai. No. 561. A tisztikar kinevezése körüli problémákra }d. Simon V. Tilcsik 302. és 319. o. Az önkéntes mozgó nemzetőrségre és felállításának okaira Id. Urban Alaldár: A nemzetőrség... 169-195. o. Vas megye határozataira ld. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán, Kaposvár, 1972. 47. o., Simon V. - Tilcsik 327. o., Hermann: Körmend 202-2Q4. o., Vidos távozására Id. MOL H 103. Csány László kormánybiztos iratai, (továbbiakban: Csány-ir.) Nem iktatott beadványok (továbbiakban: NIBA) 1848. aug. 31. és Simon V. - Tilcsik 333. o. Vidos visszatérésére Id. MOL Csány-ir. Komáromban lefoglalt iratok (továbbiakban: KLI) 378. No. 55