Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Söptei István: Sárvár mezőváros közigazgatási szervezete és működése a 19. század első felében

Söptei Ist\'án: Sárvár mezőváros közigazgatási szervezete ... lenőrzésére, igyekezett olyan gyámot kijelölni, ahol az árva mesterséget tanulhatott. „ ... a városi tanács ez előtt 3 évvel Péntekfaluban lakozó Kaszás Lászlónak Polotzki Józsit nevelés végett által adta mint atyafinak, általadás alkalmával azt fogadta, hogy mint tulajdon gyermekét nevelni és oskolába járatni fogja, az árvát illető tőkéjéről járandó kamat és kis rétje és földje haszonvételeiért; jelen pedig, mivel ígérete szerint a gyermeket nem neveli, iskolába sem járatja, sőt a gyermek ruhátlan is ... és véle éppen nem gondolnak, sőt lovak és ökrök után hajszolják ... , már most mesterség tanulására is menni szándékozna a gyermek ..." - olvashatjuk egy beadványban. A tanács az árvapénzből biztosította a fiú számára a mesterség tanulásához szükséges anyagiakat. A gyereket egy sárvári csizmadia mester vállalta el „Mesterség megtaníttatása végett ... magát ajánlván, és becsületesen nevelésre is magát megígéri azon feltétel mellett, hogy a gyermek nála négy esztendeig inasképp légyen és ... már megígért a városi tanácstól javainak és tőkéjének fölszabadulásáig kamatját használhassa. Mely nyilatkozó kívánatát a városi tanács megajánlván, a szabadulási, szegődtetési költség és böcsületes ruházatjának megadása mellett a gyermeket átadván szabaduló ruhájának megadása mellett négy esztendeig." Bár mint később látni fogjuk, Sárvár életében jelentős szerepet játszott a céhes ipar, a mezőgazdaságban munkálkodó, legyenek őstermelők, avagy az ipar mellett kiegészítő jövedelemforrásként mezőgazdasági munkát végzők, érdekeinek védelme, a termelés segítése a mezővárosi tanács feladatkörébe tartozott. A város által foglalkoztatott mezőpásztorokról, csordásokról már szóltunk. A mezővárosi tanács dolgozta ki a házas polgárok legeltetési rendjét. A tilosban legeltetés, a kidolgozott rend megsértése sok problémát okozott a tanácsnak. Az egyes ügyiratokból kitűnik, hogy különösen a molnárok juhászai és gulyásai szegték meg a szabályokat, de találkozhatunk a főtisztelendő juhászának szabálysértési ügyével is. Gyakran előfordult, hogy a mezőpásztorok segítésére ki kellett rendelni a városi hadnagyot és tizedeseket is. „Horváth István osztályi mezőpásztorjelentése következtében kiküldetvén a városi tanács rendeléséből Gábriel János városi hadnagy, Kelemen Ferenc és Pap József tizedesek ... , hogy Fürdős János középmolnár juhászai ismét a tilalom ellen a vetésben juhait őrizni bátorkodik ... az írt juhász bojtárjával, úgy Németh István molnár édes fia, még más két férfi cseléddel együtt utánok kutyákkal eredvén őket megtámadták, szidalmazták és a kiküldötteknek istenét, teremtését mívelték, huncut névvel böcstelenítették, kutyájukat reájuk ingerelték" - olvashatjuk a jegyzőkönyvben. A mezővárosi tanács vidéki elöljárókkal becsültette meg az okozott kárt. A 25 birtokos becsült kára 59 forint 25 krajcár, és miután „ezen kártétel ... erőszakosan is tétetvén, a mezei rendtörvény rendelete az volna, hogy kétszeresen számíttasson" Az okozott kár kétszeres összegén túl a tanács kötelezte a kártevőt a becsüsök költségeinek, a városszolgák fizetésének megtérítésére és 4 forint büntetéspénz megfizetésére.

42 Mint tudjuk, Sárvárott a szőlőbirtokosok hegyközségi szervezetet alkottak. A hegyközség ügyeiben illetékes hegymester a szüret időpontjának meghatározását 4

' U. o. 349. sz., 348. sz., 432. sz. ügyirat 42 U. o. 344. sz., 367. sz., 387. sz., 469. sz. ügyirat 40