Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Söptei István: Sárvár mezőváros közigazgatási szervezete és működése a 19. század első felében

Söptei István: Sán>ár mezőváros közigazgatási szervezete ... A városi tisztségviselők protokolláris sorában 1808-ban nem szerepel a polgánnesterhelyettcsi cím. A városi jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy minden bizonnyal a 30-as 40-es években, a polgármester megnövekedett feladatainak ellátására, munkájának megkönnyítésére a városi communitas már polgármesterhelyettest is választott. Az 1845-1846-os tanácsi végzési napló alapján megállapíthatjuk, hogy az ügyek intézését a polgármester akadályoztatása esetén a polgármesterhelyettes irányította. E tisztet 1845-46-ban Dombai József szabómester látta el. Javadalmazása nyilván arányos volt a polgármesterével. Az 1808-as szabályrendelet megalkotásával a városi tisztségviselők sorában előtérbe kerül a város nótáriusának, jegyzőjének szerepe. A városi jegyző vezető tisztségviselővé válik. A közigazgatási munka adminisztrációs részét ő bonyolította, valójában függetlenített, bár választott, státussá vált. О vezette a városi archívumot. A polgármesteri útmutatóban olvashatók szerint a „ ... várost illető irományokat, protocollumokat, egyszóval minden levelet azon szobában lévő almáriumban és ládákban tartani és egyéb helyeknek rendben tartásához képest, a város nótáriusának gondja és számadása alá oly kötés alatt átadni, hogy mindeneket rendbe szedni, rendben együtt tartani köteleztessék ..." Javadalmazását 1826-ból ismerjük. Ekkor Boros György, az 1808-as városszervezeti reformok kidolgozója 80 Ft fizetést kapott. Mint a csizmazia, a takács, az asztalos, kovács és szijjártó céh komisszáriusa további kiemelt tiszteletdíjban részesült. A polgármesterhez hasonlóan mentes volt a katonatartás, a vármegyei, a városi és a királyi porció alól. A vármegye és a város egyéb közszolgáltatásait sem kellett teljesítenie. A 18. század végén a város feladatai egyre bővültek, s ahogy már említettük, szükségessé vált az egyes feladatkörök elhatározása. Különösen a polgármesteri és a főbírói feladatkörök átfedése adott okot nézeteltérésre. A megelőző időszakban a polgármester kezelte a város pénzeit, vagyonát, gondoskodott a bevételekről, az adók beszedéséről, a kiadások teljesítéséről. A tanács ugyan ellenőrizte a tevékenységet, de sok segítséget a tanács részéről ezen időszakban a polgármester nem kapott. A 18. század közepétől, amikor a főbírói hatáskör már egyre zsugorodott, a polgármester irányítása mellett a főbíróra testálták az anyagi természetű ügyeket. A városi tanács a főbíró részére állította ki az elszámolásokat jóváhagyó leveleket. Azonban ez a megoldás sem bizonyult problémamentesnek, így az anyagi jellegű ügyek vitelét igyekeztek pártatlan, csupán végrehajtást végző szervre bízni, akit ellenőrzött a polgármester és a városi tanács is. így az 1808-as tanácsi rendelet az anyagi természetű ügyek kezelésére létrehívta a városi kamarási hivatalt, s a városi kamarás gyakorlatilag számvevői munkakört látott el. Ez a kamarás nem mindig volt azonos a város adószedőjével. 1826-ban viszont minden valószínűség szerint a két funkciót ugyanaz a személy láthatta el, mivel a fizetett városi alkalmazottak listáján csak a perceptorral találkozunk. " Söptei István: i. m. 240-241. lap. VaML Sárvár mezőváros jegyzőkönyvei, 4. sz. 1826. Szeibert János: i. ra. 15. lap. 32