Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Csák Zsófia: Iskolán kívüli népművelésből szabadművelődés. Vas vármegye szabadkőművelődésének története az 1945–46-os munkaévben

Csák Zsófia: Iskolán kívüli népművelésből szabadművelődés Az 500-1000 lakosú községekben a szabadművelődési tevékenység érezhetően nagyobb hatékonysággal folyt. A lakosság rétegződése, és ezzel összefüggően érdeklődése is nagyobb volt. Ezeken a helyeken legkedveltebb volt a közműveltségi előadássorozat, amely gyakran 25-30 előadásból állt. így l-l témáról több előadást is tarthattak, amelyekhez szívesen adtak kísérőműsort a helyi ifjúsági szervezetek. Ritkábban, de előfordult, hogy a község a helyi adottságoknak megfelelő tanfolyam rendezését is igényelte. A 1000 fő lakásnál többet számláló községek (pl.: Körmend, Jánosháza, Vasvár, Celldömölk...) szabadművelődési tevékenysége változatos képet mutatott. Egy-egy korosztály létszáma nagyobb, így érdeklődésük, szervezettségük révén fogékonyabbak. Bár ez néha az elaprózódás veszélyével fenyegetett, s a különböző szervezetek rivalizálása éppúgy lehetett ösztönző, mint akadályozó is. Körmenden (6975 lakos) pl.: 8 egyházi- és társadalmi szervezet tartott 161 népművelési egységből álló közműveltségi előadássorozatot, melynek 24 800 hallgatója volt. Az MKP tulajdonában volt az Orion Mozgó Képszínház. A Magyar Szovjet Művelődési Társaság feladatául tűzte ki az orosz zene és kultúra ismertetését.

32 Jánosháza (4325 lakos) a megyében elsőként szervezett 10 drótos cigánynak analfabéta tanfolyamot, az alapismeret-terjesztő tanfolyam és a szabadművelődési előadássorozat is nagy látogatottságnak örvendett. A Földművelődésügyi Minisztérium szervezésében volt 2 éves téli mezőgazdasági tanfolyam férfiak számára, és egy 1 éves háztartási szabadiskola lányoknak. Az Orosz-Magyar Kulturális Társaság a két nemzet kapcsolatának ápolását tűzte ki célul. A KALOT a gazda ifjak részére 5 előadásból álló előadássorozatot rendezett (6 községben 3 napos, 5 községben 1 napos). A vármegye mind a 7 járását érintő rendezvény módszerében és céljában felfrissítése a KALOT háború előtti parasztifjúsági vezetőképző tanfolyamainak. Célja: az agrárifjúság erős mozgalmi szervezése, szellemi, gazdasági, politikai megerősítése, „a Krisztusibb embert, műveltebb falut, életerős népet, önérzetesebb magyart"

35 négyes jelszó keretében. A községeknek mindegyike megrendezte a VKM által kötelezően előírt március 15-i ünnepséget. A VIII. ügyosztály segítségként ünnepi programvázlatot adott ki, amelyet csak néhány helyen használtak fel - a helyi viszonyokhoz módosítva - a rendezők. Inkább a már megszokott, évek óta bevált műsorszámokkal emlékeztek. A kercaszomoriak ünnepi műsora pl. a következő volt: 1. a Himnusz (énekli a közönség) 2. Petőfi Sándor: A Hazáról (vers) 3. Tompa M.: A madár fiaihoz (vers) 4. Petőfi S.: Egy gondolat bánt engem 5. Kossuth Lajos azt üzente (ének) 6. Ünnepi beszéd 7. Rákosi V.: Sztrecsnói piros virágok 8. Kecskemét is kiállítja (ének) 9. Mi piroslik ott a síkon távolban (ének) 10. Török Lehel: Fel a csúcsra 11. Szózat (vers) 12. Zöld asztalon ég a gyertya 13. Szabadságharc dalai 14. Szózat (énekli a közönség)

36 VaMLu. o. 3 dob. 1. csőm. 262-319. 33 U. o. 3. dob. 1. csőm. 620-654. Az előadások címei: Demokrácia, Küldetésünk a demokráciában, A parasztság közéleti szerepe és jövője, Gazdasági megerősödésünk útjai, A vezető egyénisége és felelőssége Varga József: I. m. 189. o. 36 VaML u. o. 2. dob. 1. csőm. 731. 196