Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Szabó Péter: Részletek Vécsey Béla magyar királyi alezredes „Harctéri naplójá”-ból (1943. január 5–14.)

SAVARIA 22/1 -1995 8.10. Végre életjel a hadosztályparancsnoktól. Távirat! A támadás elérte a 160.2. magassági pontot, s tovább halad előre. Kitartani! Lőszert küldenek az ár­kon! Na végre! Azonnal továbbítom az összes távbeszélő állomásra. A II. zászlóalj még tartja a régi ezredparancsnoki harcálláspont környékét, de a helyzet nem ke­csegtető. Az orosz már betört a faluba, a páncélos utcán. 8.25. A II. zászlóalj az ellentámadás hírére még egyszer összeszedi magát és kiűzi az utcából az oroszokat, a saját állást viszont már nem tudja visszavenni. 8.50. Bokor jelenti, hogy a 9. század a Jaryw Riegel felé vonul vissza. Azonnal távmondat a hadosztályparancsnoknak a visszarendelésre, mert így az egész ezred bal szárnya teljesen szabadon lesz. Két hírvivőt is küldtem a 9. szá­zadhoz. 9.00. Az I. zászlóaljnál aránylagos nyugalom van a gyalogság részéről, csak a tüzérség dolgozik igen erősen. Úgy látom, hogy az I. zászlóaljjal szemben igen sok az orosz vesztesége. Az Éva behozott két sebesült oroszt, az egyik az 56. ez­redtől volt, a másik a 119. romboló zászlóaljtól. Ha most összegezem, hogy a 35. gyalogezredre két és fél hadosztály és két romboló zászlóalj támad, úgy több, mint tizenkétszeres a túlerő. A tüzérségi tűz fokozódik, a Stalin orgona jóformán percenként küldi soro­zatait és mind jól fekszik. Sok már a sebesült, Remport százados 58 is jelenti, hogy a lábán szilánkot kapott. 10.15. Az orosz, úgy látszik komolyabb gondot fordít a harcálláspontomra, mert már lassan csak méterek választanak el a telitalálattól. Egy aknavetőfigyelő mellettem a lőrésnél kapott szilánkot. Jobb válla elég vérzik, küldöm is Kalinyin felé hátra. Hiába állítottam a közlekedési árokba őrséget, hogy mindenkit megnéz­zenek, s aki nem sebesült, kergessék vissza, az emberek egy része a terepen keresz­tül futott vissza. ,; 1Q.30. Bokor jelenti, hogy mintegy zászlóalj erejű sícsapat közlekedik a 158. magassági pont az állások hátába. Én azt hittem, hogy saját alakulatról van szó, de azért mégis telefonáltam Bondomak, hogy fokozottan figyeljen hátra. Je­lentette, hogy még semmi mozgást nem lát. Elrendeltem, hogy vonjon ki egy szakaszt a jobb szárnyáról és szállja meg a devizái reteszt. Megerősítésére Kölesytől még két géppuskás rajt rendeltem ki. 10.35. Kénytelen voltam harcálláspontot változtatni, mert az orosz annyira odavert, hogy onnan figyelni nem lehetett. Bondor harcálláspontjára mentem, ahonnan előre és jobbra is igen jó kilátás volt. 10.45. Igen gyanús zajt, motorzúgást çs erős mozgolódást jelentenek, de látom дг útcsillag mögötti csepőtésből is. Megszórattam egy kicsit aknavetővel. Nagyszerűen dolgoznak ezek az aknavetősök. Bokornál hullámzó harc van, de már bent a faluban. Sajnos nincsen már mivel javukra billenteni az ottani helyzetet. 10.50. Belső jelenti, hogy kikapcsol, mert az oroszok az ezredparancsnoki irodától kb. 800 méterre vannak. Egy gépkocsivontatású és egy lóvontatású löveget lát messze a falu utcáján. Bokor alezredes előrejött, és kérdezi, mit csináljon. Az Remport Vilmos (1908-?) százados. 1942. december 11-én egy menetszázad élén került ki a 35/1. zászlóaljhoz, s a 3. puskásszázad parancsnokságát vette át. 169

Next

/
Thumbnails
Contents