Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Tímár István: Az 1937. évi körmendi legitimista gyűlés sajtóvisszhangja

Timár István: Az 1937. évi körmendi legitimista gyűlés ... renc tollából származó vezércikke pedig vitriolos gúnnyal kommentálta a Körmenden elhangzottakat. A szónoklatokat a Batthyány-Strattmann hercegi kastély udvarán a mintegy ötezer főnyi érdeklődő hallgatta végig. Szinte valamennyi sajtóorgánum a megjelent illusztris vendégek névsorának ismertetésével kezdte beszámolóját: „Itt van jóformán mindenki, aki az ellenzéki politikában rangot visel. Zichy János gróf, az Egyesült Kereszténypárt elnöke, Eckhardt Tibor a független kisgazdapárt vezére, Rassay Károly, a Polgári Szabadságpárt elnöke, Bezerédi István, Cziráky József gróf Szontágh Jenő és Tarányi Ferenc felsőházi tagok, Apponyi György gróf, Berg Miksa báró, Griger Miklós, Homonnay Tivadar, Huszár Mihály, Percei Béla, Makray Lajos, Rakovszky Tibor, Sulyok Dezső és Tobler János országgyűlési képviselők, Jánossy Gábor, Kállay Tibor, Pallavicini György őrgróf és Serényi László gróf volt országgyűlési képviselők. A beszámolóra igen nagy számban jöttek el Sagray Antal barátai, Batthyány József gróf Dessewffy Gyula gróf, Erdődi Péter gróf, Esterházy László herceg, Szécsen Miklós, Pethő Sándor, a Magyarság főszerkesztője és még sokan mások." A felsorolt nevek közül számtalan olyat találtunk, akik - Sigrayn kívül - a Vas megyei politikai életben is aktív szerepet vállaltak. Cziráky József gróf neve 1921 októberében IV. Károly második visszatérési kísérlete idején vált elsősorban ismertté. Az elűzött uralkodó legelőször őt kereste fel dénesfai birtokán, 1922-től 1926-ig pedig Szombathely országgyűlési képviselőjeként vett részt a hazai politikában. Tarányi Ferenc felsőházi tagsága előtt Vas megye főispáni tisztét töltötte be, Apponyi György gróf az 1931 -tol 1935-ig tartó parlamenti ciklusban a vasvári kerületet képviselte. Huszár Mihály apátplébános 1926-1931 között a vasvári, majd ezután 1939-ig a sárvári kerület mandátumának birtokosa volt, 1939-ben pedig a Magyar Élet Pártja megyei listáján jutott be a törvényhozásba. Jánossy Gábor 1926 és 1935 között Celldömölk képviselőjeként vett részt a parlament munkájában. Az ismertetett névsor alapján tehát nyugodtan állítható, hogy a polgári ellenzék szinte az egész politikai elitje képviseltette magát a körmendi demonstráción. A Magyarság idézte is a közönség soraiból egy „helyi úr" véleményét: „Még a lépcsőn is olyanok ülnek, hogy közönségesebb gyűlésen az elnöki karosszékben volna a helyük."' I. Az ellenzéki szónokok programbeszédei a sajtó tükrében 1. Sigray beszéde A felszólalók sorát a magyar legitimizmus vezéralakja, gróf Sigray Antal nyitotta meg. Kijelentette, hogy mondanivalóját mindössze két kérdés köré csoportosítja, de ezek magukba foglalják a legfontosabb magyar sorskérdések megoldását. Beszédét külpolitikai helyzetértékeléssel kezdte. A zűrzavaros nemzetközi helyzetre való tekintettel nagy megkönnyebbülésének adott hangot a brit birodaMagyarság, 1937 október 12. l-2.o. 2 U.o. 136