Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Gerse János: A Pinka menti falvak visszacsatolása Magyarországhoz 1923-ban

Gerse János: A Pinka menti falvak visszacsatolása ... dasági jogcímet támasztottak. Az osztrák vélemény az volt, hogy Ausztria számára hátrányos lenne, ha gazdasági és politikai határai ugyanazok maradnának, mint korábbi adminisztratív határai voltak. „Stratégiailag is hátrányos lett volna Ausztria számára a régi határ", - állították az osztrák politikusok. Gazdaságilag e területek megszerzését azért tartották szükségesnek, mert szerintük e terület élelmezi Bécset. Mindezek természetesen nem adtak jogot Ausztriának, hogy e területet magának követelje. A győztesek Trianonban azonban az osztrák érdekeket helyezték előtérbe. 1921 augusztus végén katonai ellenállás bontakozott ki az országrész megtartása érdekében. Egyúttal Nyugat-Magyarország megtartásával Magyarország rést akart ütni az egész háború utáni békerendszeren A nyugat-magyarországi felkelés első kísérlet volt az elcsatolt területek visszaszerzésére. E vállalkozás nagy veszéllyel járt, mert a győztes hatalmak beavatkozással, Magyarország megszállásával fenyegetőztek. Az antant hatalmak ragaszkodtak a trianoni békeszerződés Nyugat-Magyarországra vonatkozó döntésének végrehajtásához. A győztes Olaszországra bízták a közvetítő szerepet az Ausztria és Magyarország közötti konfliktusok megoldásában. A magyar kormány kész volt a kompromisszumos megoldására. Olasz közvetítéssel azt javasolta Ausztriának, hogy kész egész Burgenlandot kiüríteni a trianoni határig, ha Ausztria hajlandó Sopron és környékéről lemondani. A magyar kormány képviselője 1921. október 3-án aláírta a Nyugat-Magyarország átadásáról szóló jegyzőkönyvet. Ennek ellenére a magyar felkelők nem távoztak az általuk elfoglalt területről. Prónay Pál vezetésével kikiáltották Lajtabánságot, mint független területet ( 1921. október 4-én). Az 1921. október 11-én kezdődött velencei konferencia volt hivatott rendezni Ausztria és Magyarország területi vitáját. A versailles-i békeszerződés óta ez volt az első eset, hogy nemzetközi konferencián maguk a nagyhatalmak felülvizsgálták a békeszerződésben meghozott döntésüket. 1921. október 13-án írták alá Magyarország, Ausztria és Olaszország a velencei egyezményt a nyugatmagyarországi kérdés rendezése tárgyában. Az egyezmény legfontosabb pontja az volt, hogy a Prónay Pál vezette felkelők kivonulnak Nyugat-Magyarországról, ennek fejében Sopron és környékén népszavazást tartanak arról, hogy e terület Ausztriához, vagy Magyarországhoz csatlakozik-e. 1921. október 13-án a magyar kormány képviselői és az olasz külügyminiszter a határkiigazítás kérdésében egy titkos megállapodást is kötött. 1921. december 14-én Sopronban, december 16-án pedig Sopron környékén megtörtént a népszavazás. A Sopron és környéke lakói a népszavazás során a Magyarországhoz való csatlakozás mellett döntöttek. A Prónay vezette szabadcsapatok kivonulásához viszont a kormány erélyes fellépése kellett. Soós K.: i. m. 23. o. 126