Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Rácskay Jenő: Migráció és emigráció a dualizmus kori Vas vármegyében

Rácskay Jenő: Migráció és emigráció a dualizmus kori Vas vármegyében legalacsonyabb 0,9, legmagasabb az 1905 és 1907 közötti évi átlag 19,1. Míg az országos átlag ebben az időszakban 10,2 fő volt/ Kimutatható tehát, hogy ezek az évek voltak azok, amelyek a legnagyobb lakossági veszteséget jelentették a megyének. Nemzetiségi szempontból is készültek megyei bontású statisztikák, a kivándorlók anyanyelve szerint a következő megoszlást kapjuk: az egész időszakban (1899-1913) kivándoroltak anyanyelvi megoszlása: magyar 9 897, 36,6%; német 10 683, 42%; horvát 1 308, 5,2%; egyéb (döntő többségben szlovén) 3 107, 12,4%. Ha ezeket az adatokat a megye nemzetiségi arányaihoz viszonyítjuk, akkor ez nagyfokú eltérést jeleni, és jelzi, hogy a németek, és kisebb mértékben a horvátok aránycsökkenésének oka leginkább a kivándorlás lehetett, és kevésbé az asszimiláció. Nemzetiség aránya 1900-ban 1910-ben Magyarok 53% 56,9% Németek 30% 26% Horvátok 4,8% 3,7% Egyéb (szlovén) 12,6% 12,4% A kivándorlási és nemzetiségi arányok eltérése pozitív értelemben a magyarok, negatív értelemben a németek és horvátok esetében figyelhető meg, míg a szlovének kivándorlási mutatói nagyjából számarányukkal megegyezőek, ezt támasztja alá a minimális, 0,2%-os asszimilációjuk. Ezeknek az adatoknak az ismeretében érthető, hogy miért éppen a német lakosságú nagyközségek lakossága csökkent, vagy stagnált évtizedeken keresztül. Természetesen nemcsak a német településeket sújtotta a vándorlási veszteség, találunk a főleg vendek (szlovének) lakta muraszombati járásban is olyan falvakat, amelyeket még a statisztika is megjelöl, hogy „Amerikai kivándorlás". így csökken 1900 és 1910 között Gesztenyés lakossága 534-ről 47l-re, Lakháza lakosság 280-ról 243-ra.

30 A megyei kivándorlási adatokban természetesen együtt szerepelt az ausztriai és az amerikai kivándorlás is. Jóval alacsonyabb azoknak a száma, akik nem idénymunkára, vagy akár hosszabb időre az örökös tartományokba kerültek, hanem nekivágtak a világnak, és Amerikába települtek. 1901-1913 között 9 666 fő került ki, ebből vissztért 6 041 fo, tehát mindössze 3 623 fő az amerikai kivándorlási veszteség. Összefoglalásként elmondható tehát, hogy a Vasvármegyéből való elvándorlás alapjaiban eltért az országos átlagtól. Az Amerikába kivándorlók aránya még a megye lakosságának 1%-át sem érik el. Addig az örökös tartományokba „ingázók", évi 7-8 hónapot töltök aránya a megye lakosságának 10%-át teszik ki. U. o. 6-7. o. U.o. 18-19. o. 1910-évi népszámlálás. I. k. 124-125. o. U. o. 774-775. o. 104