Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)
István Szilágyi: Kalvarien in dem pannonischen Raum
SAVARIA 1992 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 21/1 SZILÁGYI ISTVÁN KÁLVÁRIÁK A PANNON TÉRSÉGBEN Dolgozatunk célja a burgenlandi kálváriák ismertetése. Ezekre az emlékekre eddig a kutatás szinte semmi gondot nem fordított. Ernst Kramer számára a vidék peremterület volt, Michael Lehmann pedig jórészt módszere folytán nem tudta elméleti megalapozását és az emlékanyag tárgyalását azonos szintre hozni. 1 A magyar kálváriákról eddig megjelent publikációkban szükségesnek látszott a használt fogalmak, elnevezések tisztázása. 2 Elkerülve így a felesleges ismétléseket, csupán arra célszerű utalni, hogy a kálvária kifejezést a legtágabb értelemben és a magyar szóhasználatnak megfelelően alkalmazzuk, s ebbe a gyűjtőfogalomba tartozó emlékek mindegyikét bevontuk a tárgyalásba. E teljességre törekvő szándék ellenére természetesen hiányosságok is előfordulhatnak, amik azonban következtetéseinket, s általában a nyert összképet lényegesen nem befolyásolják. A burgenlandi emlékek legkorábbi csoportja a XVII. században keletkezett. Magyarországhoz politikai értelemben kötődő történetük éppen Burgenland létrejöttével zárul. A kálváriák története ezzel azonban nem ér véget. Lehetőség szerint összegyűjtöttünk hát minden későbbi adatot is, hogy sorsukról minél teljesebb képet nyerhessünk. Vizsgálódásunk szűkebb területe nem egy szerves fejlődéssel kialakult nagyobb táji egység, hanem azt a politika mesterségesen hozta létre. Története így elválaszthatatlan az akkori Magyarország más szomszédos tájegységeitől, s bár eltérő módon, de a határos osztrák tartományoktól is. Ezért elkerülhetetlen, hogy e területek emlékeire is ne utaljunk. A tágabb térség kálváriáit is feltüntettük tehát az emlékeket ábrázoló térképmellékletünkön. Burgenland területén három egykori magyar vármegye, Mosón-, Sopron és Vas vármegye osztozott. Egyházilag korszakunk kezdetén a győri püspökséghez tartozott, majd a Szombathelyi Egyházmegye 1777-ben történt megalapítását követően e két egyházmegyének volt itt joghatósága. Az első világháborútól apostoli adminisztratúra lett. Az Eisenstadti Püspökség 1960-ban történt megalakítása óta a terület ismét egyetlen püspök fennhatósága alá tartozik. II. Józsefnek a szerzeteseket érintő reformjaiig ettől a hierarchiától eltérően, szinte függetlenül fejtették ki hatásukat az egyes rendek, amelyek elsősorban a XVII. században kapnak jelentősebb szerepet. Az országban kialakult általános helyzettel szemben feltűnő, hogy a jezsuitáknak nem volt itt házuk, és témánk szempontjából működésük is másodlagos. Elsősorban népmissziókat tartottak. Az igazgatási és az egyházi élethez hasonlóan nem egységesek a terület népességi és gazdasági viszonyai sem. Bár mindkettőben jelentős változások zajlottak le az elmúlt századokban, ez a heterogén jelleg máig megtalálható. A katolikus valláson lévő eltérő népcsoportok között érdemi különbségek témánk szempontjából nem találhatók. Sokkal 177