Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

Frau Pusztai Ilona Madar: Die religiösen und sittlichen Bräuche des Ungartums vom Burgenland

falkép a protestáns díszítőfestések vöröskék, okker körébe tartozik. ... Fel kell tételeznünk ... a kelet-nyugat irányú, Erdélytől Nyugat-Magyarországig terjedő hullám eddigi legnyugatibb megjelenéséig, Szigetig is elért. ... Számos érdekes részletet említhetünk a falképek változatos anyagából. A hajóban körbefutó fríz két oldalán látható két csillag, fel ehetőén a nappalt és az éjszakát, illetve a születést és a halált ábrázoló két végletet köti öscze. ... A szentélybe lépve feltűnik, hogy az ablakok keretezésétől eltekintve a ... falak csupaszok, csak az áthajló részeket díszíti festés, mintha a mennyek országát ábrázolná. Ritkaszép ornamentális festés díszíti az oltárt és a szószéket, ... ezek nedves vakolatra készültek, ez a bizonyíték arra, hogy a falképek egyidejűek a templom építésével. ... Milyen úton jutottak ide ezek a már-már feledésbe merült korai szimbólumok? A választ erre, ... a falu elzárt jellege, jellegzetes történeti múltja, illetve annak esetleges erdélyi kapcsolata adhatja meg.

201 „Muray szuperintendens 1661-ben önállóként említi a szigeti evangélikus gyülekezetet".

202 Szűk ötven év múlva azt jegyzik fel róluk, hogy mivel sem templomuk, sem imaházuk nincs - akkorra már a katolikusoké lett a fent leírt templom - a lelkész a maga lakásán tartja az istentiszteletet. Ezt követően több mint öt évtizeden át lelkész és tanító nélkül maradtak.

203 Mígnem 1885. december 18-án újra megalakult Szigeten az önálló evengélikus gyülekezet. Templomuk, iskolájuk nem volt, egy pajtában tartották istentiszteletüket. Az egyház anyagi alapját az adók és az adományok képezték. Az adó mennyiségéről nincsenek adataink, de „... az egyháznak mindenki igyekezett megadni, ami kijár."

204 „Nem hagyhatjuk figyelmen kívül - írja Teleki Béla 1820-as adatra hivatkozva - azokat a névtelen kis szolgálólányokat, akik csekély évi keresetükből és járandóságukból rendszeresen küldtek haza pénzt a templom szépítésére, az egyházközség javára".

205 Egészen bizonyos, hogy ezek a „névtelen kis szolgálóleányok" azt látták, hallották övéik körében, hogy az egyházközség fenntartásáról gondoskodni kell, innen eredhetett felelősségtudatuk. Adományozók, adományok: a nemes Pathy család a templom telkét a nemes Kristán család pedig a paplak telkét ajándékozta a szigeti evangélikus egyháznak. A szigeti kislétszámú

206 gyülekezet küzdelmét és szűkös anyagi feltételeit a környéken is számon tartották, s aki tudott, segített. A19. század elején a Sopron megyei gyűjtés eredménye: 87 Ft volt, Jobbágyiból Bogád Ferenc özvegye 130 - ugyanonnan Théki Ferenc 155 forintot adományozott, Vörösmartról Wallner József hentesmestertől ostyatartót és pénzbeli adományt kaptak. 1830-ban a Jobbágyiban élő Théki Ferenc 1225 Ft-ért harangot készíttetett a szigeti gyülekezet számára. A harang felirata: „Ez a harang Théki Ferenc jobbágyi lakos költségén az őri szigeti gyülekezetnek lett öntve 1830!"

207 Ezenkívül több alkalommal szóba került a szigetiek néha szűkös, máskor nagyobb adakozási kedve, itt azonban nem közölnek számszerű adatokat. Tisztségviselők „A gyülekezet helyi szervezete különbözött a szomszédos falvakétól - leginkább a felsőőri reformátusokétól. Hosszú ideig ismeretlen volt a helyi felügyelő tisztsége, - a kurátoré -, ... a nemesi kiváltság érvényesült a gyülekezet irányításában".

208 A lelki vonatkozású ügyeket a lelkész irányította, de anyagi téren a községi elöljáróké volt a felelősség. 1862-ben a bírót és az esküdteket jelölik meg a kurátor mellett, akik a felmerülő költségek előteremtéséről kötelesek gondoskodni. A század nyolcadik évtizedében 96