Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

Frau Pusztai Ilona Madar: Die religiösen und sittlichen Bräuche des Ungartums vom Burgenland

- amelyben a tűzoltók is részt vettek - részt vesznek. 1912-ben, a Flórián szobornál folyó szertartás alatt vették észre, hogy ég a falu túlsó vége, magasra csapnak a zsúptetős házak lángjai. A tűz eloltása után nagyon megdorgálták a fogadalom megszegőit, akik befogták állataikat és fáért mentek az erdőre. Noha tudták, hogy ezt már elődeik felajánlották. így ezután mindenki büntetés gyanánt fogta fel az égést. Június 27-én, János és Pál napján az égiháború elhárításáért könyörögnek az alsóőriek. „János és Pál római testvérpár volt. Július Apostata idejében együtt szenvedtek vértanúságot. Közbenjárásukat egyes vidékeinket a nép égiháború idején tartja foganatosnak".

187 Alsóőrben „haragos napoknak" tartják az elkövetkező időszakot. „Olankor nagy viharok szoktak lenni, nagy villámlások és jégesők".

188 Július 13-a Szent Margit nevenapja. E napon a gyümölcsök védelmét kérik Szent Margittól. „Szent Margit a jégesőtől is megvéd. A magyar katolikusok sokfelé tulajdonították Szent Margitnak ezt az erőt. Kallós Zoltán moldvai gyűjtése szerint. Az Úr Jézus is megőrzi a határt, a házat, a kertet, a szőlőt a jégtől. „Uram Jézus vidd el a jégesőt, vagy a havasokra, vagy a kősziklára".

189 Az alsóőriek úgy tartják, hogy ettől a naptól érik meg a gyümölcs. „Előbb nem lehet megenni, mert nincsen ízlettye". Az öregek úgy mondták, hogy „Margit megsózza az ómat - még a pöttyök is látszanak rajta."

190 Július 15-e az Apostolok oszlásának napja, az előbbiekhez hasonlóan „haragos napként" van számontartva. Ezen a napon is gyakori az égiháború. Az idős emberek szerint: „Olan nagy zivatarok támadtak, ... hogy a földbeszúrt sarlót fölemelte a szél. Ha jégeső jött az egész határt elverte".

191 Azért fohászkodtak, hogy az Isten úgy oszlassa el a felhőket, hogy többé ne kerüljenek össze. Július 22-én, Mária Magdaléna napján a még lábon álló, illetve a levágott gabona védelméért fogadták a misét. Mária Magdolna sokat sírt bűnei miatt, az analógiás képzet szerint a könny vonzza az esőt, s mivel ebben az időszakban alig vont csendes eső, jobbára villámlással jött, és jeget hozott, ezzel szemben kérték az oltalmat. Július 26. Szent Anna napja. Az év utolsó haragos napja. Sokak szerint a legharagosabb, „nagy viharok voltak ilyenkor", meg égiháborúk. Ettől a naptól úgy féltek, hogy „ha már egy kalapnyi felhő volt, jöttek haza a határról."

192 Egy asszonyt ezen a napon ütött agyon a villám. Igaz, hogy annak szavajárása volt, hogy „A ménkű üssön meg!" Az utolsó útján is mondta, mikor kifelé ment. Mondták is rá az alsóőriek: „Na annyit kívánta másnak, hogy elérte őt magát."

193 Augusztus 6-án Urunk színe változásának az ünnepe van. Ezt a napot a tűztől való védelméül nyilvánították községi mise napjává. 1876-ban az egész cigánysor leégett, mintegy 40 ház megsemmisült! Arra kérték Istent, hogy az ekkora veszedelemtől mentse meg a falut a jövőben. Szeptember 10. a Szentkereszt felmagasztalásának napja. Ennek a napnak veszedelmes voltáról nem hallottak az alsóőriek. Sokan úgy vélekednek, hogy a templomi mellékoltár, a Szentkereszt tiszteletére lett felszentelve, a régi időkben (a múlt század közepéig) ezen a napon tartották a búcsút. S mivel most Szent Katalin lett a templom védőszent j e, a búcsú Katalin napkor van .Ennek következtében a régi búcsút - hogy el még se hagyj ák - községi misévé nyilvánították. A községi miséket félünnepeknek is nevezték. Időszakok vallásos szokásai Az évszakokat tekintve télen többet foglalkoztak hitbeli kérdésekkel. A gyermekek imatanítása is jobbára télen történt. Május havában reggel volt litánia, este otthon 93