Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

Frau Pusztai Ilona Madar: Die religiösen und sittlichen Bräuche des Ungartums vom Burgenland

Hármat kellett járnunk, hogy búcsút nyerjünk". Isten koporsója előtt persely volt, oda mindenki tett valamennyi pénzt. Mikor az imának vége volt, a plébános eltette az oltáriszentséget a kisoltárra. Nagyszombat hajnalán újra Jézus keresésére mentek a határba. Kora délután, a templom előtt tüzet és vizet szenteltek. A céhmester és két céhszolga gondoskodott a vízről, a tűzrevalóról és a túzszerszámokról. „Valamikor, mikor én még kicsi voltam... új tüzet csiholt a plébános, de mikor már nagyobb lettem gyufával gyújtotta meg."

156 Az égő tüzet a plébános megszentelte. Minden asszony vitt haza egy gyújtásra való szenet, azzal gyújtott be a két napon át hideg tűzhelybe, majd egész éjjel ápolta, nehogy kialudjon. Az alsóőri férfiak már az előző napokon készültek az ágyúzásra. A községet körülvevő dombok oldalába mozsárágyúkat ástak el, s megtöltötték puskaporral, utána a jelre vártak, hogy begyújtsák. Délután öt óra tájban megszólaltak a kereplők, s fél óra múlva újra hallatszott a kereplés. Hat órára az egész falu népe együtt volt a templomban és a templom körül, a húsvéti, vidám, szent misére, s az utána következő feltámadási körmenetre. A gyermekeket is mind elvitték, még a pólyásókat is. Akinek nem volt, az elvitte a keresztgyerekét, vagy a szomszédjáét - ti. ha a szomszédasszonynak kettő is volt. Gyerek nélkül nemigen ment asszony. Hat órakor a plébános az oltár előtt állt. Az egyháztanács tagjai, a szünyegvivők kezükben égő gyertyát tartva álltak az oltár körül. A szentély falánál a tűzoltók sorakoztak rendjük szerint. A fiatal lányok - a valamikori máriáslányok - az oltár mögött álltak, a gyertyások és a tűzoltók között. Kezükben csengettyűt tartva várakoztak a ministránsok. A kereplősök a templom ajtajában álltak. A kántor az orgona mellett ült, a fújtatok intésre vártak. A harangozó a belső hangokra figyelt. Az ágyúk kezelői a harangszóra vártak. Egyszerre felzúgott az orgona, megkondultak a harangok, szóltak a csengettyűk és a kereplők, durrogtak az ágyúk, a plébános énekelte: „Feltámadott az Krisztus! a nép ráfelelte! Alleluja! Hála legyen az Istennek! Alleluja!" Utána következik a mise. A mise végeztével összeáll a feltámadási körmenet. A körmenet elején az egyik legény Jézus szobrát vitte, a másik a keresztet. Utánuk a fiúk és a fiúgyermekek mentek. Őket követték a leánygyermekek, az iskoláslányok. Három zászlótartó haladt a következő sorban, velük együtt mentek a legények, utánuk a fiatal házasok. Az időskorú férfiak alkották a következő két-három sort. Nem voltak szigorúan elválasztva, de mindenki tudta, mely tájon a helye. A dalárda tagjai alkották a férfiak utáni oszlopot. Hatos sorban mentek. A dalárda mögött a cigányok mentek. A cigányokat a tűzoltótestület követte.

157 A ministránsok a szünyeg, vagy mennyezet előtt haladtak. A plébános az oltáriszentséggel a mennyezet alatt vonult, balján a füstölőt tartó céhmesterrel. A szuny eg mellett kétoldalt a gyertyások mentek. A szőnyegvivő és a gyertyás tisztségét mindenki státusának megfelelően kapta. A baldachin első bal oldali oszlopát a mindenkori bíró tartotta, a jobb oldalit a helyettes bíró. A hátulsó kettőt egy nemes- és egy parasztesküdt vitte. A gyertyások iparos esküdtek voltak. A baldachin mögött a fiatal - férjhezmenendő - lányok mentek, mögöttük a fiatalasszonyok. Végül az idős asszonyok csoportja zárta le a sort. A gyermekeket az 86