Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

László Lukács: Faschingsvolkssitten in Alsóőr/Unterwart und Őrisziget/Siget in der Wart

Húshagyókedden délután három órától éjfélig tartott a farsangi mulatság. Itt söprűtáncot és vánkostáncot is jártak. A söprűtáncnál a férfiaknál eggyel kevesebb nő táncolt. Akinek nem jutott nő, az a söprűvel táncolt. Éjjel tizenegy órakor a vánkostáncra került sor. Ekkor az egyik fogadó a menyasszonyával együtt piros szívekkel díszített fehér vánkost hozott be a táncterembe. A nők a vánkost az elé a férfi elé dobták, akivel táncolni akartak. A táncospár előbb a vánkosra térdelt, megcsókolták egymást, azután táncoltak. A tánc után az egyik bálrendező egy pohár borral kínálta meg őket, ami után a férfi fizetett. A vánkostánc során összegyűlt pénz is a mulatság bevételét növelte. Éjfélkor megszólalt a farsang végét jelző harangszó. Ezután már csak & fogadók és szeretőjük, menyasszonyuk mulatott a táncteremben hajnalig. A farsanghétfői tojásgyűjtés Alsóőrben ma is gyakorolt szokás. A mai alsóőri farsangról 1981-ben így beszélt adatközlöm, Kós Géza: „Nem hasonlítható a mai farsang az akkorihoz. Mert azokban az időkben még a falusiak bizony csak legjobban idehaza voltunk, de ma már a fiatalság mind munkára jár. Úgyhogy már a farsangvasárnapot is inkább szombatra teszik, a mulatságot, hogy hétfőn már korán mehessenek a munkára. Legfeljebb kedden még ha van egy kis mulatság, de az már csak a gyermekekből és az öregek részéről van leginkább, mert már a fiatalság mind munkán van. Most legtöbbnyire a fogadók, a futballisták szokták tartani a farsangot, és akkor azok még kimennek, még gyűjtik a tojást ma is. De ma már inkább pénzt adnak, mint tojást." 1982-ben már szurvák sem voltak a tojásgyűjtő csoportban. Az ekkor készült fényképen csak a négy fogadót és a muzsikást láthatjuk. Őriszigeten (Siget i. d. Wart) az 1930-as években a legények farsangvasárnaptól hamvazószerda éjfélig a vendéglőben mulatoztak. Hamvazószerdán 7-10 legény zeneszóval végigjárta a házakat, tojást, füstölthúst gyűjtöttek. A háziasszonnyal egy kört táncoltak. Volt náluk egy üveg pálinka, amiből megkínálták a háziasszonyt is. Az összegyűjtött tojást, szalonnát a kocsmárosné megsütötte vacsorára a mulatozó legényeknek. őriszigeten ma is él a farsangi tojásgyűjtés szokása. 1981-ben hamvazószerdán Pathy Ernő, a községi önkéntes tűzoltó-egyesület parancsnoka kísérte végig az utcákon a hat tojásgyűjtő fiút. Vasnyársra tűzve vitték a kapott füstölthúst, ami egy nyársra rá sem fért. Az összegyűlt tojás egy részét és a füstölthúst a kocsmárosné megsütötte a legényeknek. Hamvazószerda délután a tojásgyűjtő legények a kocsmában mulattak, táncoltak. Farsangi fahúzás Farsanghétfői fahúzásra, egy agglegénynek a község főterére vontatott, feldíszített fenyőfával való mókaházasságára a Felső-Őrség magyar népénél is abban az esetben került sor, ha a községben a farsangban nem történt házasságkötés. Felsőőrben 1905-ben, Alsóőrben 1908-ban, 1924-ben, 1964-ben, őriszigeten 1933-ban és 1937-ben rendeztek fahúzást. Az 1924 farsanghétfőjén rendezett alsóőri fahúzás főszereplői ma már nem élnek, ezért az eseményt két résztvevő, Kós Géza (szül. 1908) és felesége, Seper Erzsébet (szül. 1912) visszaemlékezése alapján mutatom be. Az 1924. évi farsangban Alsóőrben nem volt házasságkötés, ennek emlékezetére rendezte meg a fiatalság a fahúzást. Vörösvárról az urasági erdőből hoztak egy nagy firészfát, amit Erdődy gróf ajándékozott nekik. A fát farsang utolsó szombatján vágták ki. Az urasági erdő 3 km-re volt a falutól, ezért a község 53