Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

István Szilágyi: Kalvarien in dem pannonischen Raum

LÉKA (Lockenhaus) Vas m., Szombathelyi em. Helye: A településtől keletre, a Kőszegre vezető útból nyílóan, erdővel borított hegyen. Története: A falu és a vár 1535-től a Nádasdy családé, 1672 és 1676 között a Draskovichoké, ettől kezdve az Esterházyaké volt. Az első lékai kálvária történetéről nincsenek pontos adatok. Az 1756 és az 1780 évi vizitációk leírásaiból következtetve helye a maival lehetett azonos. A Szentsír-kápolnához vezető úton stációk álltak, de bizonytalan, hogy az említett kőszobrok képezték a stációkat, vagy egy kálváriajelenetet alkottak-e. A kálváriát a lefejezett Nádasdy Ferenc lánya, Krisztina, Draskovich Miklós felesége állíttatta, az 1780. évi vizitáció szerint 1678-ban. Mivel Léka 1672-1676 között volt Draskovich-birtok, a keletkezés ideje erre a négy évre tehető. A vallásos grófnő a hagyomány szerint a várból naponta mezítláb látogatta a kálváriát. Az együttesből 1780-ban már csak 3 szobor állt, de a szilárd anyagból emelt kápolnát jótevők még fenntartották. A stációk feltehetően a fájdalmas rózsafüzér titkait ábrázolták. A mai kálvária létét Streit György plébánosnak köszönheti. Miután az Esterházy-uradalom engedélyét megszerezte, 1851. augusztus 20-án fellelkesítette a híveket, akik kialakították a hegyoldalba vezető utat. A hegy akkor még kopár volt, később erdősítették be. A 14 (?) stációt 1852. szeptember 14-én Krancsics József szombathelyi kanonok szentelte fel, az ünnepi beszédet Weinhofer pinkafői plébános mondta. A felső kápolna alapkövét 1851. szeptember 14-én tették le és a kész épületet Szenczy Ferenc szombathelyi püspök 1864. szeptember 14-én szentelte fel. Az építésért legtöbbet a tanács, Rosenstingl Mihály uradalmi intéző és Paupie bérlő tettek. Harangját Pfistermeister Antal öntötte 7. Léka, a kálváriához vezető út az első stációval 7. Lockenhaus, der Weg zum Kalvarienberg mit der ersten Station 196