Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

István Szilágyi: Kalvarien in dem pannonischen Raum

tanácsos vezette a kőműves munkákat. A kálváriához remeteség is tartozott. Lakóiról a XVIII. századból maradtak feljegyzések. Sem helyét, sem történetét nem ismerjük. Leírása: Mesterséges dombon álló épület, amihez a térről lépcső vezet fel. Érkező szintjén van az Olajfák hegye-kápolna. Egyéb járatai és fülkéi részben a hegyben, részben felette épített térben vezetnek fel a legfelső teraszra, s az onnan megközelíthető Szent Kereszt-kápolnához. A levezető út nyitott, szintén kápolnákkal. A járatok és fülkék asszimetrikusak, de az épület megjelenésében alapvetően szimmetrikus törnegformálású. A támfalak terméskőből készültek, az épület maga vakolt, cseréppel fedett. A Kereszt-kápolna és az Olajfák hegye-kápolna előtere építészetileg tagolt, az előzőn fémlemez fedésű kupola laternával. A belső részletes leírását a topográfia tartalmazza. Legfontosabbként csupán a stáció jellegű ábrázolásokat ismertetjük: Kegykápolna előtérrel, benne a főoltáron a kegy szoborral. A grottaszerű hátfalon az 1. stáció a Krisztus az Olajfák hegyén. A feljárati úton 2. stáció Krisztus a poroszlókkal, 3. Krisztus Kaifás előtt, 4. Ostorozás, 5. Krisztus Pilátus előtt, a háttérben Krisztus a börtönben, 6. Krisztust megfosztják ruháitól, 7-9. stációk közös térben Ostorozás, Töviskoszorúzás, középen Szentsír, 10. Krisztus a főtanács előtt. A 11-15. stációk központjában a Szentlépcső áll, felette erkélyen az Ecce homo-jelenet. A tér további részeiben Keresztvitel, Veronika, Krisztus a kínzóoszlopnál, Fájdalmas férfiú. A szabad térben folytatódó folyosó mentén a bűnbánó Szt. Péter barlangja. 16. stáció Krisztus elesik a kereszttel, 17. Keresztrefeszítés. Ezt követi a Szent Kereszt-kápolna, benne a főoltáron kálvária-jelenet. Két mellékoltár. A lefelé vezető nyitott folyosó mentén 21. stáció Piéta, 22-23. stációk három kápolnában: Apostolok Mária szarkofágja mellett, Mária-oltár, Mária sírja, 24. stáció Dismas a kereszten és bűnbánó Mária Magdolna. Az egyes jelenetekhez több kiegészítő ábrázolás tartozik, s az együttest jellegzetes angyalszobrok is díszítik. A kálvária déli oldalán a támfal mentén a Feltámadás és Mennybemenetel önálló kápolnái, az északi oldalon pedig Nepomuki Szt. János szobra állnak. Helyszínelés: 1990. augusztus Ábrázolások: Tervek: Plan des Calvari Berges feliratú alaprajz a kálváriáról és a hegyi templomról. (Közli Öst. Kunsttop Bd. XXIV. 109. p.) A kálváriát koronázó Kereszt-kápolna alaprajza E. Siegris jelzéssel. (Közli: Öst. Kunsttop Bd. XXIV. 108. p.) Ferences kolostor és kálvária (alaprajzok, metszet és homlokzat egy lapon) XVIII. sz. közepe Magyar Országos Levéltár, Esterházy (hercegi) család levéltára (T2) Nr. 1509. (Közli: Barokk tervek és vázlatok 70. sz.) (a terven a mai Wiener Strasse helyén még házak állnak és megvan még a Szentsír-kápolnához vezető kettős kerítésfal is) Látképek: Eisenstadt. Ismeretlen sziléziai utazó úti vázlatkönyvéből 1712. Oberösterreichisches Landesarhiv, Linz. (A kálvária első, bár kisléptékű ábrázolása, oldalról) (Közli: Semmelweis 1970. 21. p.) Delineatio montis calvariae in Hungária... Színezett rézkarc 1716, jelezve: Pater Felix Niering Ord. S. Francisci Architektus In v. et fecit. Joann Ulrich Biberger Calcogra. Univers Vienn. Burgenländisches Landes187