Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

István Szilágyi: Kalvarien in dem pannonischen Raum

LORETTOM (Loretto) Sopron m., Győri em. Helye: A stációszobrok Mohi szerint egykor a faluból a Vimpáncra vezető felhagyott út mentén álltak. Lehetséges az is, hogy a falut körbevéve helyezkedtek el. Története: A loretói Casa Sancta első másolatát még a Stotzinger család emelte és Stotzing mellett itt is létesített a szerviták számára kolostort. A családtól 1650-ben a Nádasdyak szerezték meg a birtokot, akik több fázisban építették ki a templom-kolostor együttest. Az ünnepélyes templomszentelés 1659. júl. 2-án volt. 1683. július 13-án a törökök felégették a települést. Az újjáépítésben az 1702-től a falu tulajdonába lépő Esterházy Pál mellett a Nádasdy, Draskovich és a Buccelini családok is kivették a részüket. Az 1699-1763 között virágkorát élő búcsújáró helyen többfajta stáció-ájtatosság volt szokásban, így a 14 stációs keresztút és a szerviták hét stációs ájtatossága is, amelyek képzőművészeti emlékei a XVIII. századból valók. Ezeket megelőzően, még a XVII. században a rózsafüzéres stációjárás lehetett az általános. Ennek emlékei voltak a rózsafüzér 15 titkát ábrázoló szobrok. A XIX. század közepén még a legtöbb állt, Mohi idejében az Angyali üdvözlet, a Mária látogatása Erzsébetnél és a Tizenkét éves Jézus a templomban jelenetei voltak meg, de kettő már csonkán. A művészeti topográfia az Olajfák-hegye jelenetet ismertette meglévőként. A későbbi szakirodalomban nem szerepelnek. Keletkezésük idejéről és körülményeiről mindeddig semmi sem ismeretes. A barokk korban a falu környékén három remeteség is létezett, de a kálváriával való kapcsolatuk valószínűtlen. Leírása: A topográfia szerint erőteljes lábazaton, elszedett négyzetes, tükrökkel tagolt pilléren álltak a szoborcsoportok. Helyszínelés: IRODALOM Mohi, 1894. (145. p.) Ost. Kunsttop XXIV. 1931. 244. p. Rittsteuer / Loretto Rittsteuer, 1980. Szilágyi, 1990. 184