Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

Zsigmond Csoma: Wirtshcaftliche und kulturelle Beziehungen der Madjaren von Obere Wart mit dem Transdanubien (von 16. Jh.–bis Anfang des 20. Jh.-s.)

5. ábra. Közös géppel cséplés őriszigeten az 1930-as évek végén. A pajta előtt áll a petróleum üzemelésű meghajtó motor működtette cséplőgép. Abbildung 5. : Dresche in őrisziget mit gemeinsamer Dreschmaschine am Ende der 1930-er Jahre. Vor der Scheune steht die Dreschmaschine, die durch einen Petroleummotor angetrieben wurde. Az osztrákok és stájerek a finom szövésű gyolcsot jó pénzen vették meg a 18. században. Nemes Népi Zakál György 1818-ban kéziratos leírásában „Lenes ország"-nak nevezi a nagy lentermelő Őrséget. A megszőtt vászon fehérítés céljából hosszú csíkokban fehérlett a Pinka partján, ahol több heti öntözéssel, szappanozással a napon fehérítették azt ki. Alsóőrben e tevékenység nagyságára jellemző, hogy takácscéh is működött. Jobbágyiban készültek a Nyugat-Dunántúlon is ismert bugyoga-nak, vagy plutzernak hívott mázatlan hasas, füles aratókorsók. A szekérszám készített korsók, köcsögök alapanyagát az agyagot, Jobbágyi mellett ásták az erdőben a mesteremberek. A kertkultúra a 19. sz. közepén, valószínű a gyümölcs értékesítés kiváló lehetőségei miatt lendült fel. Oltogató emberek járták a határt és nemesítették a magoncokat. Ebben az időben 1856-ban írta a felsőőri néhai Bocskor Sámuel kertészeti jegyzetét is. Sajnos utalás nincsen arra, hogy hol, de valószínű a 10 éves Bocskor a népiskolában jegyezhette fel, tanulhatta ezt. Ebben az időben ugyanis a szegény népiskolai tanítók és falusi papok nagy gondot kezdtek fordítani a kertészeti - elsősorban a gyümölcstermesztési - ismeretek gyakorlati alkalmazására. Ez az igyekezet a felsőbb kormányszervek korabeli törekvéseivel egyezett meg. A felsőpulyai (Oberpullendorf) őszibarackkultúra is jelzi ezt a nagyfokú érdeklődést. Nemes Népi Zakál György 1818-ban még csak a kedvező termőhelyi adottságokról írt. A magasfokú gyümölcskultúrát jelzik a Balaton-felvidék matuzsálem korú Masanszki almafái is, ami a távolsági gyümölcskereskedelem révén jutott el a Dunántúlra. A kulturális kapcsolatokban a pápai református kollégium felsőőri hatása -, mint Imre Samutól tudjuk - jelentős volt, de valószínű a felsőlövői gimnázium hatása is, amit pl. 15