Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 20/2. (1990) (Szombathely, 1991)

Hegyessy Gábor: Az Alpokalja cincérei I.

SA VARIA 1992 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 20/2 HEGYESSY GÁBOR AZ ALPOKALJA CINCÉREI I. Abstract: In this paper the author summarizes the data of the Cerambycidae collected in the territory of the Count Vas (Hungary) during the framework of "The Natural History of Praenoricum" and completes it with data found in the faunistical literature. Ebben a munkában a Vas megyei cincérkutatás eredményeiről szeretnék beszámolni. A legkorábbi hozzáférhető információ Freh Alfonz (1878) [2.] írásában található, ebben 81 faj szerepel ebből a családból. Kuthy Dezső (1900) [6.] csak 13 fajt említ kőszegi lelőhellyel, de tudni kell, hogy „gyakori" fajok esetében nem közöl „termőhelyet". Vángel Jenő (1906) [10.] ugyan csak 14 fajt közöl írásában, de ebbe közönséges fajokat is belevesz. Kaszab Zoltán (1937) [3.] A Kőszegi-hegység bogárfaunájának alapvetése című munkájában összegyűjti a korábbi irodalmi adatokat és kiegészíti azokat a Pázmány Péter Tudomány Egyetem Állatrendszertani Intézete által a harmincas években gyűjtött állatokkal. így 111 cincérfajról számolhat be ez a dolgozat. Csiki Ernő (1941) [1.] elsőként írta le a Magyarország területére nézve új fajnak számító Arhopalus tristis F.-t, és egyéb új fajokkal egészítette ki Kőszeg környékének faunáját. Visnya Aladár által 1939-ben gyűjtött Monochamus saltuarius Gebler-t Csiki kihagyta ebből a felsorolásból, azt csak Kaszab Zoltán (1971) [4.] említi. Ezek a múlt század végén és a század első felében végzett gyűjtések igen jelentősek voltak, így a Kőszegi-hegység az ország egyik legjobban kutatott területévé vált. Több hibája is volt azonban ezeknek a gyűjtéseknek. A Freh Alfonz (1878) [2.] féle beszámoló a kőszegi bencés gimnázium gyűjteményében szereplő állatokat sorolja fel mint kőszegi „termőhelyű" példányokat. A bevezetőben viszont adományozásról is említést tesz, így a lelőhelyek kétessé válnak. Kaszab Zoltán (1937) [3.] elköveti azt a hibát, hogy a dolgozat elején leír ugyan néhány konkrét gyűjtőhelyet, de ezeket a későbbiekben nem egyezteti a bogárfajokkal. (Ezek az adatok a preparált állatok céduláiról is hiányoznak.) Ily módon az említett adatok csak a korabeli, erősen Budapest központú tudománynak szolgáltak egy-egy érdekes lelőhellyel, jelentőségük azonban nagyon kevés a Vas megyében kutatók, és az ökológiai, természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő utókor számára. 75