Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 20/2. (1990) (Szombathely, 1991)

Pauer István: Őszsiráf lelet Szombathelyen

a Vashegy ausztriai oldalán lévő érdekesebb növények kövületei, Quercus pontica miocenica, Parotia fagifolia, Fagus haidin geri, Taxodioxylon Glyptostrobaxilon, Qercoxylon cfr. cerris, Fracinoxylon sp az alsó-pannon emeletből származó növényi kövületek, melyek segítségével képet alkothatunk az egykori táj növénytakarójáról, éghajlatáról, környezeti viszonyairól. E növények meleg-mérsékelt klímára utalnak és mocsárerdőket, réti láperdőket, folyóparti ligeterdőket és szárazabb helyeken ún. mesophyl erdőket alkottak, ősállatait a keresztrétegezett folyami homok ágyazta be, (lásd 1. kép) és őrizte meg. Legjellemzőbb állata a Hipparion sp. (háromujjú ősló), mely előkerült a szombathelyi Homokúti homokbányából is. Kísérő fajta a gumósfogú elefánt, ős-orrszarvú, -szarvas, -zsiráf, -gazella, ősmajom. Sok leletet ismerünk a mollusca faunából: Limnocardium sp., Unió Neumayeri, és az édesvízi Unió Wetzleri, mely szintén előkerült a Homokúti homokbányából. A csigák csökkent sósvízű Viviparus Semseyi, Valvata obtusaformis, Melanopsis Purci és a szárazföldi Taeheocampiles Doderleini. A növény és állatkövületek alapján a mainál melegebb mérsékelt övi klíma uralkodott egész Ny-Dunántúlon, tehát Szombathely környékén is. (Horváth E. Ny-Dunántúl föld- és élettörténete, Vas megyei múzeumok katalógusai 92., Szombathely, 1982.) A meghatározásnál csak a kémiai analízis alapján és binokulláris nagyítóval tudtam előrehaladni. A Homokúti homokbányában bányászott homok tipikus kvarcitos homok, kevés CaCo

3 tartalommal. Az agyag az 5-15 m-es szinten tiszta agyag, de márgás agyag is található benne lencseszerűen. Legömbölyített kavicsot is tartalmaz 1-2 cm-es átmérővel. A korszak kor- és emeletmeghatározása a közelben mélyített termálfúrás fúróiszap-minta alapján történt meg és a Pliocén kornak bizonyult, pannóniai emeletnek. - Az Alpokalja (Praenoricum) fedőhegységekben a szarmata- és pannóniai emelet jól megkülönböztethető medenceszegélyi kifejlődést jelez, ami a medenceszegélyi kifejlődést jelez, ami a medenceképződmények nagy vastagságú rétegösszetételétől, a mélyfúrási adatok szerint sok tekintetben eltérő. (Vadász E. Magyarország földtana., Bp. 1960. Akad. kiadó). A Homokúti homokbányában Unió Wetzlerit találtak, mely alsó-pliocén emeletre utal. (Szóbeli közlés Horváth Ernőtől 1986.) Az Unió-Wetzleri nálunk főleg a Dunántúl felsőpontusi rétegeiben gyakori. Rohonc (Vas m.), Gálos (Mosón m.), Besnyő, Dióskál, Bakónak (Zala m.), Ács, Szőny, Almás (Komárom m.), Köbőkút (Esztergom m.), Érd (Fejér m.), Szentlőrinc (Pest m.) lelőhelyekről van képviselve. Új alakjuk rokon a Peczele K. által, a szlavóniai alsó-levantei rétegekből leírt ún. Neumeyerivel, melytől eltérő szögletes formájával, kevésbé domború voltával, főleg a búbnál eredő párkánya által. (A baltavári őslénytani ásatások 70 éves története: ifj. Baltavári L. (Benda), Szombathely, 1927. Dunántúli Nyomda) Mivel a pontos meghatározást nem tudtam elvégezni, megküldtem a leletet Dr. Kordos László főgeológusnak, aki manapság Kretzói Miklós mellett, a legelismertebb kutatója és tudósa a palentológiai gerinces, főleg emlős kövületek meghatározásának, ő a Földtani Intézetben lévő baltavári ásatási anyag segítségé-