Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 20/2. (1990) (Szombathely, 1991)

Horvatovich Sándor: A Savaria Múzeum futóbogárgyűjteménye (Coleoptera: Carabidae)

az előfordulása. A szombathelyi múzeum anyagát elsősorban a magasabb részeken gyűjtötték. Nagyon hiányos a fénycsapdaanyag és az alacsonyabb területek futóbogáranyaga. A Kőszegi-hegység faunájára 7 faj új: Bembidion dentellum Thunb., Pterostichus ovoideus Sturm, Agonum gracilipes Duft., Anisodactylus binotatus F., Bradycellus verbasci Duft. Harpalus marginellus Dej., Dromius notatus Steph. A hétből három fajt fénycsapda gyűjtött. Tizenhét faj tűnik jellegzetesnek a terület futóbogárfaunájára, melyeket túlnyomórészt talaj csapdával gyűjtöttek: Cicindela silvicola Dej., Carabus problematicus problematicus Herbst, С. glabratus Pay к., С. auronitens kraussi Lapouge, С. arcensis arcensis Herbst, С. linnei transdanubialis Kenyery, Cychrus attenuatus F., Pterostichus burmeisteri Heer, Abax ovális Duft., Molops piceus austriacus Ganglb., M. elatus F., Trichotichnus laevicollis Duft., Pterostichus fasciatopunctatus Creutz., P. unctulatus Duft., Harpalus quadripunctatus Dej., Agonum scrobiculatum F., Aptinus bombarda 111. Az Őrség és a Vendvidék: A két terület futóbogár-faunájában nagyon sok a közös vonás, így célszerű a közös jellemzés. A Vendvidék faunája közelebb áll az Alpokéhoz, ami a terület elhelyezkedéséből és flórájából is kikövetkeztethető. Eddig a területről csak néhány futóbogáradat jelent meg (Horvatovich 1979, 1980,1981). A most leközölt 60 faj mintegy egyharmadát teheti ki a teljes faunának. A domináns fajok valószínűleg mind ebből a listából kerülnek majd ki. Az is valószínű, hogy előkerülnek még olyan fajok is, melyeknek csak kislétszámú populációik élnek ezen a területen, elsősorban lápokban, mocsarakban és patakok partján, illetve azok fövényében. A jellegzetes fajok közül több azonos a Kőszegi-hegységbeliekkel. Tíz faj látszik jellegzetesnek: Carabus glabratus Payk., C. arcensis arcensis Herbst, Cicindela silvicola Dej., Bembidion tibiale Duft., В. lunulatum Fourcr., Pterostichus transversalis Duft., Abax ovális Duft., A. carinatus Duft., Agonum scrobiculatum F., Aptinus bombarda 111. A Rába-part: Faunisztikai szempontból el kell különítenünk a többi Vas megyei területtől, mert az Alpokban eredő Rába-folyónak sajátos ripikol - azaz az állandóan nedves partszegélyen élő - futóbogár-faunája van. A jellegzetes futóbogárfajok között vannak olyanok, amelyeknek a fő elterjedési területe az Alpokban van, de az árvizek elterjesztették a magyarországi Rába-szakasz nagy részében is. Összesen 42 futóbogárfaj került elő a Rába-partról. Közülük egy faj, illetve alfaj új hazánk faunájára: Bembidion (Peryphus) subcostatum Motschulsky 1850 ssp. javurcovae Fassati. A nominat alfaj elterjedési területe a Balkán-félsziget, Kisazsia és a Kaukázus, a nálunk is élő alfaj pedig Ausztria (Burgenland) és Csehszlovákia (Morvaország) területén fordul még elő. (Freude, 1976. p. 119.). A Savaria Múzeum anyagában 18 példány van négy Rába-parti lelőhelyről: Csörötnek, Rátót, Rábahidvég, Meggyeskovácsi. Csiki Ernő monográfiájában (1946) még nem szerepel a Kárpát-medencéből sem. Egyéb jellegzetes, magyar faunában másutt nagyon ritka fajok: Elaphrus auratus P. H. Müller, Bembidion lunatum Duft., Nebria livida L., Dyschirius ruficornis Putz., Bembidion splendendidum Sturm, В. modestum F., В. velox L., В. punctulatum Drap., В. azurescens D. Torre, Amarafulva Müll., Dicheirotrichus rufithorax Sahlb. Egyéb területek: Csak négy Vas megyei vöröshere-tábláról (Acsád, Csepreg, Narda és Vép) vannak eddig rendszeres elterjedési adatok (Horvatovich, 1980). Itt - kizárólag talaj csapdák segítségével - 73 futóbogárfaj egyedei kerültek elő, amely homogén és egyben antropogén élőhelyen rendkívül magas szám, mert mindössze egyetlen gyűjtőmódszer eredménye. Országosan ritka fajok itt is kerültek elő (Bembidion obtusum Sérv., 134