Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 20/1. (1990) (Szombathely, 1991)

Buócz Terézia: A Járdányi Paulovics István Romkert helyreállítási és feltárási munkái (I–III. sz.)

melyen Hadrianus császár neve szerepel és a távolságot Savariától tüntette fel.

7 A későbbi, a mostani felszínen látható útfelületet a Severusok alatt építették ki. A városárok ásása közben felszínre kerültek mérföldkövek töredékei is. Az egyik a jellegzetes pontes et vias vetustate conlabs(as)/ restituit a Savar(ie) felirattal. A nagy útkereszteződés DK-i szegletében állt a vámház. Hogy Savariában vámállomás, statió volt, tudtuk azokból a feliratos kőemlékekből, amelyeket az állomás személyzete nevükkel és beosztásukkal megjelölve állított valamilyen fogadalomból

8 Azt, hogy ez a vámállomás hol állt az antik városban, csak a vámbélyegző felszínre kerülésével bizonyosodott be. A kerek bélyegzőn a felirat domború tükörírással a következő: C(aius) Tit(ius)/ Ant(onius) Pecu/liaris co/nd(uctor) vect(igalis) oc/t(avae) Pann(oniarum) II(duarum) ann(o) XIII.

9 Amint a neve mutatja Antonius keletről származott. Már felveszi a 5. Vámbélyegző vagyonos, azaz Peculiaris melléknevet. Nagy jövedelme lehetővé tette, hogy Aquincum számára nympheumot építtessen a saját költségén és még a vizet is belé vezettesse. Rangja is nő a pénze arányában. Először decurio municipii Singidunensii (Belgrád),

10 ahonnan Aquincumba kerülve már nemcsak decurio coloniae Septimiae Aquincensis, hanem duumvir és fiamén, sőt sacerdos arae Augustae nostri provinciáé Pannóniáé inferiores.

11 Mindezen tisztségeket a III. sz. elején töltötte be. Az útkereszteződés ÉNY-i sarkán emelt épület szerves folytatását láthatjuk a romkert cukrászda alagsorában létesített múzeumban. Itt a belsőtéri bemutatásnál érzékeltetni tudtuk az átalakítási periódusokat, helyiségek bővítését, padozatok megemelését. Itt nyílott lehetőségünk, hogy az ásatások során felszínre került ingó leleteket is bemutathassuk a látogatók számára.

12 Az itt feltárt épületcsoporthoz - amely központi fűtéssel ellátott lakórészt, üzlet- és raktárhelyiségeket foglalt magába - műhely is tartozott. A korábbi periódusból éppúgy, mint a későbbi időszakból fazekaskemencék kerültek napfényre. Míg a korai típusú kemence kerek, addig a későbbi jellegzetesen szegletes, római típus. A kemencék körül nagy mennyiségű kerámiatörmelék hevert, közöttük negatív minták, kis terrakották. Az ún. raetiai edényeket is itt gyártották. Néhány fémöntő tégelyt is találtunk, ami arra utal, hogy fémöntéssel is foglalkoztak. 17