Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)

Bakay K.: Régi és új könyvek Kőszegről

20 Elkerültek Kőszegről az OSzK-ba. Mórit/. Lajos plébános eladta a köteteket. 21 KŐSZEGI 1887. 22WITTINGER 1890, 1. 23MMV1898, 137—155. 24 CHERNÉL 1878/a — WITTINGER 1891. egyházi kútfőket is, mindenekelőtt például a „História Domus Ginsiensis seu Keuszegg Societatis Jesu" címet viselő jezsuita évkönyveket,

20 amelyek ma már sajnos nincsenek a kőszegi római katolikus plébánián, hanem az OSZK kézirattárát gazdagítják. Müve első kötetében a város földrajzi fekvéséről, a földtani jellemzőkről, a növény- és állatvilágról, a lakosságról, az iparról, a kereskedelemről, a szőlészetről ad alapos és vélhetőleg pontos képet, majd sorba veszi Kőszeg nevezetes intézményeit. Munkájának a második fele ezt a címet kapta: „Kőszeg város történelme az Árpád és vegyes nemzetségbeli királyok alatt." Most az időrend szilárd váza a fogódzója. Némi túlzással azt mondhatnók, évről évre halad. Nyilvánvaló, hogy az átfedések nem ritkák. Chernél Kálmán vaskos könyve nem könnyű olvasmány. Szakmunka, mégpedig igen nehezen ellenőrizhető monográfia. Megjelenése óta kivétel nélkül minden Kőszeggel foglalkozó szerző vagy kompi lator ebből a munkából „merít". Az elmúlt száz esztendő alatt több mint 20 önálló munka vagy munkácska látott napvilágot Kőszegről. Az „önálló" jelző természetesen nem értékelés, hanem megkülönböztetés. A szaklapok tanulmányait nem sorolhatjuk az ismeretterjesztő városkalauzok vagy a terjedelmes útikönyvek közé. Ha eltekintünk Kőszegi József „Kőszeg szab. kir. város és vidékének rövid ismertetése" с füzetecskéjétől,

21 a múlt században két érdemleges munkát adtak ki még Chernél Kálmán könyve után. 1890ben Wittinger Antal „Kőszeg város és környéke. Történelmi és statisztikai adatok nyomán" c. jól kézbe illő 207 oldalas útikönyvét jelentették meg, mégpedig 40 képpel. Ez az első képes Kőszeg-könyv! 12 évvel a Chernel-monográfia után maga a szerző kezdi így a munkáját: „mi bírt engem arra, hogy Kőszeg történetét megírjam, mikor ezt már megírták mások, és sokkal avatottabb egyének.

22 Siet felsorolni a felhasznált forrásokat s persze igyekszik alapos okát adni vállalkozásának. Ami új adatot hoz, az kizárólag saját korára vonatkozik, egyébként hűen követi forrásait. Ami a korábbi munkákban hiba volt, nála is az marad. Például, hogy a későbbi Szent Imre templomot először a magyar katolikusok építették meg. De azért hasznos összeállítás az övé. Nyilván ez sarkallta a „Magyarország Vármegyéi és Városai" nagy sorozat szerkesztőit, Sziklay Jánost és Borovszky Samut, hogy a Vas megyei kötet szerzői közé éppen Wittinger Antalt hívják meg. Az 1898-ban kibocsátott Vasvármegye с kötet rövid 20 oldalban összegzi Kőszeg históriáját.

23 Magától értetődik, hogy ez az ismertetés új részleteket nem tartalmaz. Chernél Kálmán és Wittinger Antal könyvei, amelyek németül is megjelentek a kőszegi Feigl-nyomdában,

24 láthatólag minden igényt kielégítettek egy negyed évszázadra. Csak 1925-ben jelent meg a 94