Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)

Bakay K.: Árpád-kori vár, lakótorony és védmű Kőszegen

53 PARIZ—PAPAI 1762, 108. 54 Lexikon des Mittelalters. 2. Wien 1983; 2112—2113, —

EBNER 1984,9. 55 LADÁNYI 1980,460. 56 ÜB II, 94 (134. oklevél). 57 CHERNÉL 1878,3. 58CZOBOR 1877,604. 59 CHERNÉL 1873,45*. — STOOB 1977, 189. — OPPL 1985,28. 60 BOSCH 1978, 100. A castrum szó középkori főjelentése kétségtelenül vár, kastély,

53 azonban város értelemben is eléggé gyakori a civitas (város) vagy a villa (város, major) szavak helyett, elsősorban éppen a XIII. században.

34 IV. Béla király például Budát hol civitásnak, hol castrumnak mondatja, majd IV. László hasonlóképpen cselekszik 1283-ban Sopronnal.

55 Úgy véljük azonban, hiba volna kirekeszteni érveink közül a castrum szó eredeti, ősi jelentését. 1276/77-től megjelenik az írott forrásokban egy új helynév: Gundes, Guns alakban. Okleveleket állítanak ki itt, sőt egy birtokperrel kapcsolatosan Kőszegi János királyi tárnokmester (lohannes magister tawarnicorum illustris regis Vungarie) Vello várnagyát küldi ki Gunsba (nos ...pervenire, quod Vello castellanus noster in Guns ..." .

56 Mivel Vello (Fejér téves olvasatát: Bullo vette át Chernél К.)

57 a szentvidi vár castellánusa is volt, bizonyosan csak annyit mondhatunk, színre lépett egy település, amelyet a királyi kancellária Gunz-nak, Guns-nak, Gundes-nak nevez. Fél évszázada megegyezik nyelvészeink véleménye arról, hogy ez a Guns a magyar Gyöngyös szóból származtatható. Régen egészen természetes és elterjedt volt, hogy egy-egy települést a közeli folyóról nevezzenek el (Krems, Enns, Ybbs, Treisma, Tulln stb.), így tehát, elődeink nyomdokain járva (Schwarz Elemér nézetét Tóth Endre elevenítette fel) úgy véljük, hogy a Gyöngyös-patak jobbparti teraszán létrejött első település neve Gyöngyös volt és nem Kőszeg! Érthető tehát, hogy az itt kiállított első oklevelekben például 1277. január 1 -jén (datum in Gundes anno domini M ° CC ° LXX ° VII ° in cirsumcisione domini) a település régi magyar nevét, ti. Gyöngyöst nevezik meg. Úgy véljük, hogy a német Wolfer lovag utódai, a Kőszegiek, miután 1260/70 között megkapták a kőszegi (felső) várat, csakhamar jogot kaptak arra is, hogy a síkvidéken, lenn a Gyöngyös mellékágának jobbparti teraszán német vendégeket (hospes) telepítsenek le és az osztrák jogszokás szerint

58 a települést falakkal megerősítsék. A Gyöngyös ártere erősen vizes terület volt, meg kellett oldani a vízelvezetést, de erre találunk példát. (Wiener Neustadt, 1198)

59 Hasonlóképpen feltételezhető egy erdőirtás is.

60 LAKÓTORONY ERŐDÍTÉSSEL A kőszegi alsóvár a középkori város ÉNy-i szögletében áll. A vár nyugati oldala 74 m hosszú, az északi 63 m. A déli szárny azonban 23 54