Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)

Bakay K.: Árpád-kori vár, lakótorony és védmű Kőszegen

139 АО I, 58. 140 НО VU, 428^29. (398. oki. ). — ZsO 1,265 (2421. oki.). — Egy évvel korábban ( 1391 ) Zsigmond elcseréli Világos váráért és Fchérkörösbányáért Kőszeg városát!: ZsO 1, 236. 141 ZsO I, 236. 142 BARISKA 1979, 78. — HOLL 1986, 62. 143 A XII. században Becs, Bécsújhely, Enns, Hainburg stb. városok falait Oroszlánszívű Richárd 50 ezer ezüst márkás váltságdíjából építették meg: OPPL 1985, 29. — GUTKAS 1977, 143. Felső-Kassa-i földekről 1261-ben beszélnek (terra superior Cassa), Pécsváradon a XIV. században nevezik a két városrészt Alsóés Felső-Váradnak (civitas inferior et superior Waradiensis),

139 azonban ugyanilyen, terepviszonyokra utaló megjelöléseket kisebb falvak esetében is tapasztalhatunk (például Szakony esetében, 1392-ben). Vizsgálataink szerint tehát az 1240-es években felépített felsővárat nem rombolták le a XIII. század végén, hanem állt még javában a XV. század első felében is. Erről tanúskodik jóegynéhány oklevél, azonban figyelemre méltó változások vehetők észre az 1327-es Kétkőszeg és a XIV. század végi állapot között. Az 1392. március 10-én kelt oklevélben nemcsak két kőszegi várat különböztettek meg, hanem a hasonnevű, s vele egybetartozó ( ! ) várost, mint falakkal védett helyet is: (tria castra Regalia unum scilicet Kwzeg cum civitate murate eidem connexa similiter Kwzeg vocata et reliquum verisimiliter Kwzeg appellata).

]40 Amikor ugyanezen év október 20-án Zsigmond király felsorolja a Garai-birtokokat, elkülönítik a két várhoz tartozókat (villa Gench = Genes, cum predio Sebeteleky - Sebőtelek, Dorozlow = Kőszegdor oszló, Azonfalwa = Vasasszony fa, cum predio Kazár, inferior et superior Zakón - Szakony) a városfalas település (civitas murata) saját birtokaitól (Themerd = Tömörd és Luchman = Locsmánd stb.). Nyilvánvalóan jelentősen megváltozott a korábbi állapot.

141 Mivel a régészeti ásatások a vár északi szárnyánál nem hoztak felszínre Anjou- és Zsigmond-kori leletanyagot, úgy véljük, a két lakótoronyhoz a másik két, nyugati torony (amelyek ma a fedélszék alá rejtettek), a nyugati, és a dél i várfalak csak az 1380-as évek végén, vagy még később épülhettek hozzá. 1385-ben Frank várnagy a vár régi kapuját új helyen akarta felépíteni.

142 Csak a dúsgazdag Garaiak emeltethették az ún. belsővárat akkor, amikor a későbbi városfalak nyomvonalán elkészültek az első védművek (talán csak gerendavázas sáncok, talán kőfalak). Az egy-két ezer márkás várépítkezések a gazdag főuraknak is nagy megterhelést jelentettek.

143 Abból a tényből, hogy a XV. század derekán Kőszeget mezővárosnak (oppidum) titulálják, inkább arra következtethetünk, hogy 1440/ 50 tájáig, sok magyar városhoz hasonlóan, sáncfalas védmüvei voltak csak az alsóvárosnak, azaz a mai belvárosnak. A várvárosban felépített minorita templomot minden bizonnyal helyreállították a XIII. századi ostrom után, a kolostor azonban, adataink szerint, véglegesen megszűnt. Az északi szárnyon kívül a Garaiak elsősorban a nyugati oldalon építkeztek. Egészen biztos, hogy a nyugati szárny későbbi az északinál, mert a falak kötés nélkül, szervetlenül illeszkednek az északi épületmaradványokhoz. Ugyanakkor a két nyugati torony együtt épült a 78