Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)

Bakay K.: Árpád-kori vár, lakótorony és védmű Kőszegen

6 A délkeleti lakótorony leletei: csont csat (537187), bronz csat (540/87), késnyél (1228187), könyvfedéldíszek ( 16,538/87). Mélység : 500—530 cm. — XVII. századi réz övcsat a sáncárokból (18187—

XIV. századi cseppes pohár töredéke a lakótoronyból (541/87) 1:4 61 Az ásatási körülményekre vö. HÉT FORRÁS. Független városi lap. Felelős szerkesztő: Bakay Kornél. 2 (1990) sz. — EBNER 1984,2162 BAKAY 1985/a, 14—15. — BAKAY 1989, 331., 252. t. 63 TT 1879, 115, 118. 64 BAKAY 1985/a, 13—14. — BAKAY 1988. 65 GERGELYFFY—SEDLMAYER 1964, 5. 66 BARISKA—NÉMETH 1984, 47, 110. — HOLL 1986,52. Az alsóvár nyugati oldalának két, ma már nem látható 8x8 méteres négyzetes tornya egymástól 58 méternyire esik, s a nyugati falsíkjuk vonalában építették meg a 180 cm vastag várfalat. Az északnyugati saroktoronytól kelet felé 46 m-re épült meg a harmadik torony. Az északi tornyok északi falsíkjai egy vonalba esnek, ellenben a várfal itt szabálytalanul elhajlik, sőt az északkeleti toronnyal nincs is kötésben! A 8x8 méteres délkeleti torony azonban még nagyobb meglepetést okoz, egyrészt furcsa fekvése miatt, másrészt az ajtók és a lőrések iránya miatt. Miért épült ez a DK-i torony az ÉK-ihez viszonyítva 14°-os elhajlással, a DNy-i toronyhoz képest viszont 20°-os elhajlással? S miért van a déli oldalon a tornyok között mindössze 22-23 m távolság az északi oldalnál mért 46 m helyett? Ráadásul a délkeleti torony északi oldalán nincsenek lőrések. 1987. október 2-án a kőszegi alsóvár déli oldalán került elő egy 240-260 cm széles kőfal. Az ásatásra október 13-26. és november 2-6. között került sor 23 munkással (80 ezer forint munkabérrel). A habarcsba rakott, igen erős kőfal a jelenlegi felszín alatt mindössze 30 cm-nyire bukkant elő. 230 cm mélységben, a lefelé szélesedő fal szélessége elérte a 250 cm-t. A védmű (várfal) eredeti, számított magassága 3 bécsi öl ( 189 x 3 = 567 cm) lehetett. Bécs városfalai a XIII. század elején 6 m magasak voltak.

61 A kőfal alapjáig sehol sem lehetett leásni, tekintettel arra, hogy a talajvíz igen erősen feltört (-250 cm). A feltárt falszakasz nyugati végénél hét láb hosszú (207-210 cm) kettős kő-konzol-sor húzódott, egykoron egy fa erkély (balkon vagy filagória) gyámjai lehettek. Az erőteljes kőfal déli oldalán húzódott a várárok, a megtalált kőfal és a jelenlegi háztömb közötti térségben. Az árok töltésföldjében (relatív m = -230 cm, abszolút m = 276,98-274,60 Áfm.). Legfelül 1944/45-béli tárgyak, majd a XIX. századi eszközök, egy 1800. évből való rézkrajcár, egy német rézérme (Das Wort Gott... felirattal). 90-100 cm mélységtől egészen 260 cm mélységig XVII-XVIII. századi leletek (cserépfedők, füles korsók, lábasok, csuprok, zöldmázas kályhacsempék, angyalfigurák).

62 Ebből arra lehet következtetni, hogy a várárkot csak a Széchyek

63 vagy az Esterházyak

64 töltetik fel s az is valószínű, hogy a várfal sem volt lerombolva ez ideig. A kőfal északkelet felé ívesen hajlik, 17 m után erősebben, majd 19 m után 110°-kal észak felé fordul az alsóvár és az ún. elővár közötti ún. várárok közepén! Ez a tény megdönti azt a vélekedést, hogy Kőszegen legkorábban az ún. elővár létezett, amelyet mély árok vett körül.

65 Az ún. „kétszigetes vár" koncepcióját többen átvették,

66 különösen arra hivatkozva, hogy 1961-ben az egykori fürdő építésekor 130-150 cm széles, terméskőből, igen erős habarcsba rakott kőfalakat 56