Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)

Bakay K.: Árpád-kori vár, lakótorony és védmű Kőszegen

irányába. Ha figyelembe vesszük, hogy a XII. század végéig a semmeringi útvonal nem létezett,

21 vagyis az itáliai kereskedők elsősorban Kőszegen keresztül haladtak Bécsbe is, Sopronba is,

22 sőt a győriek is a Hegyfalu-Csepreg-Kőszeg útvonalat részesítették előnyben, akkor nyomban elsőrendű útvonallá válik a Gyöngyös-völgyi út, valamint a rohonc-szalónaki út is. Ablánc, Léka, Kőszeg, Pergeleny és Landzsér vámjait többször említik írásos források a XIII-XIV. században.

23 Ha a Kőszegi-hegységet szinte körülölelő középkori utakat hegyi vár vigyázta Borostyánkőnél, Lékánál, Velem-Szentvidnél, Rohoncnál és Szalónaknál, törvényszerű, hogy ott, ahol a Gyöngyös délnek fordulva kilép a dimbes-dombos síkvidékre, ugyancsak vár épüljön. A KŐSZEGI FELSOVAR A várostól nyugatra, a Királyvölgyön át érhet fel az ember az Óháznak nevezett hegytetőre, ahonnan remek kilátás nyílik észak felé Rőtfalvára (Rattersdorf), kelet felé a városra, dél felé le egészen Szombathelyig. Az eléggé zordon sziklatető területe nincs 200 m

2

. Dél és kelet felől jól láthatók az egykori sáncok maradványai, egy rövid déli szakaszon pedig ma is állnak a kőből rakott erős falak. A sziklatömb déli oldalán emberkéz kimunkálta sziklaüreg tátong. Nem meglepő, hogy a kincskeresők képzeletét ragadta meg elsőként a különös hely. A levéltári források egészen a XVIII. századig felső várnak hívják ezt a helyet, az „Altes Haus", azaz Óház megnevezés csak az 1700-as évektől tűnik fel. Milyen vár épült itt egykoron? Római őrtorony, frank váracska vagy Árpád-kori lakótorony?

24 1894 májusában, a Kőszeg és Vidéke hírlap egykori szerkesztője, Wittinger Antal ásatásokat kezdett az Óhazáknál. A korabeli híradások szerint a „tömérdek törmelék" alatt északkelet-délnyugati irányú négyszögletes építmény vaskos alapfalaira bukkantak. Sajnálatos, hogy Pötzelberger Károly mérnök, a tervtől eltérően, nem mérte fel az egész területet és az ásatás leletei (nyílhegyek, sarkantyúk, vasalások, cserépedények) nem a múzeumba, hanem Markovics József ügyvéd magángyűjteményébe, onnan pedig az enyészetbe jutottak. A feltárt „köralak"-on belüli négyzetes építményt ajtóval tagolt osztófal választotta el. Egy kisméretű, hullámvonalakkal díszített csupor korhatározó leletnek tűnik.

25 Az ásató remélte, „hogy akad archaeológus, ki adandó alkalommal képes lesz meghatározni az itt fölfedett falak építési korát"

26

. Az Óház nyugati oldalán buzgó nevezetes Hétforrás, mely manapság is percenként 1201 vizet ad, 185 méterrel lennebb fekszik a várnál, mégis egészen valószínű a kapcsolat közöttük. 100 év óta nem / Árpád-kori cserépedény a: 1894. évi ásatásból. (JMM H 1894) 1:4 21 OPPL 1985,24—25. 22 GLASER 1929, 142. 23 GLASER 1929, 148, 153, 158. 24BUBICS 1875,95.—BUBICS 1880,59, 72. — CHERNÉL 1869, 99. 25 A csupor fekete agyagból készült, magassága 50 mm, szájátmérője 48 mm. — Kőszeg és Vidéke 12 (1892) május 1. és 18., valamint 14 (1894) 19., 24., 31., 35. és 47. szám. 26 WIITINGER 1895, 76—77. — vö. WITTINGER 1890, 82. 47