Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Pungor Zoltán: A csempeszházi és a béri Balogh családok

születendő gyermeke számára. Gyermekei 1721-ben osztozkodnak, s ugyanez évben egyezkedik Töttösön lakó özvegye gr. Nádasdy Ferenc tábornokkal. Tőke Zsuzsanna hosszú életét Kőszegen fejezte be. Miután három urát : Egerváry Mihályt, Balogh Pétert s Lada Györgyöt, gyermekét és vőjét Gombossy Jánost eltemette, minden idejét unokája Gombossy Annának neveltetésére fordítá s 1744. szeptember 22-én kelt végrendelete értelmében mindenét ráhagyta".

46 Tőke Zsuzsanna nevével találkozhatunk az említett 1771-72-es peranyagban is. Koltay László és neje Botka Zsófia 1743-44. évi Csempeszházi birtokbaiktatása ellen tiltakozók között, unokája Gombossy Anna érdekeit képviselve.

47 Balogh Péter 1721-ben halt meg, s mivel fia nem született, ezen az ágon nem élhetett tovább a béri Balogh név. Béri Balogh István, apja birtokközpontján, Deklésinben, visszaszerezhette az ősi kúriát (vagy újat épített) és húga Eufrozina révén a Jáklinok jószágaihoz is hozzájutott. Ezt bizonyítja az 1685-ös osztálylevél, melyben fia Ádám és lánya Judit osztozott el a családi birtokokon: „Nemes Béri Balogh Ádám egy részrül, más részrül Balogh Judith, az Nemzetes Tulok Gergely Úr Házas társa, Testvér Attyafiak, Néhai Nemzetes Vitézlő Balogh István Úr maradéki adgyuk tudtára az kiknek illik, hogy a minémő Jószág ingó és ingatlan jókat osztál nélkül tartani nem akartunk, hanem Attyafiságossan így alkudtunk összve, az ide alá aláírt jóakaróink és Attyánkfiaink előtt kezünkbe adásával - 100 arany dukát lehelyezési kötelezettség mellett - illen következendő Osztálban ereszkedtünk. Az Dekleséni Jáklinok hele Curiális fél faluval, és Bratonczi Melniczi részekkel együtt, mely Néhai Balogh István édes Atyánké volt, Balogh Ádám Uramnak jutott, e helett Pór Szombath Szála Vármegyében, Borhida és Puczinczi részek Vas Vármegyében, az Mihályi jószággal Sopron Vármegyében, és az Duna melléki Faddi részekkel együtt mind egészben jutottak Balogh Judit Asszonynak minden hozzájuktartozókkal és jussal, eddig való adókkal együtt. Az Murai Szombathi belső városban lévő residentiának fundusát (háznak telkét) egy egész hellel együtt a járulékokkal, vette Balogh Ádám Uram magának, az több helek, földek, Rétek, Kertek ház telkekkel jutottak Balogh Judit Asszonynak minden járulékaikkal és jussal. Az Borhidai Erdőben maga szükségére tűzre való fát Balogh Ádám Uramnak szabad légyen vágatni. Az Csempészi jószágot mind ketten kiválthattják, az Termiczi puszta közre maradott, az jövödelmen mind a ketten osztozzanak. Az Ribnyáki Szőlők két felé mentenek, az ott való épületek közre maradtanak, az idei Búza és Széna Bor az két Attyafiak között két felé oszollék. Az Levelek mellyek az föllebb írt jószághoz valók, és azon Balogh Familliát illetik, Balogh Péter Uram kezénél, mint idősebb testvérnél tartatnak, mind az által azoknak párjait ha kívánják az Attyafiak, tartozzék Bátjok bemutatni és kezükbe adni, azoknak párjait. Azomban ha perbehívók volnának és lennének az meg nevezett Jószág végett, együttes erővel és költséggel tartozzanak összefogni és egymást támogatni. Kelt Deklesén, 1685. demcember 4-én. Béri Balogh Ádám s. k. (pecsét) Béri Balogh Judit s. k. (pecsét) előttem: Bezerédj Zsigmond s. k. (pecsét), előttem: Tulok Antal, Ferenc s. k. (pecsét) előttem: Kecskeméti István s. k. (pecsét), előttem: Konsecz Dániel s. k. (pecsét)-"

48 Ezen osztálylevelet követi a per anyagában 1687. február 28-án Sztgotthárdon kelt egyezséglevél, 15 vödör hegyvámról, mely ugyancsak egyenlően kétfelé ment a két testvér között. 1690-ben Káldy Rebeka, akkor már osztopáni Perneszy Ferencné, az anyai osztályrészt illetően, fiának Ádámnak engedményeket ad.

49 Béri Balogh Ádám, kinek neve és kuruc kori cselekedetei a történelemkönyvekből, lexikonokból, egy ma is élő kuruc dalból ismert, korán apja nyomába, a vitézi pályára lépett. Csobánc várában, mint a gyalogság vezére szorgoskodik, majd részt vesz a 216