Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Művészettörténet - Zsámbéky Mónika: A veleméri falképek viselettörténeti elemzése

2. Kelyhek és serlegek Balduin von Luxemburg érsek lakomáján. Koblenz, Landeshauptarchív Mo. le lp3. (Cosman, M. P. nyomán) Kelche und bêcher am Festmahl des Erzbischofs Balduin von Luxemburg. A három ló hasonló díszes szerszámzattal jelenik meg. Mindhárom farhámja hálós, a második szügyelője díszített. A fodros szegélyű nyeregtakarón magas, biztonságos nyereg emelkedik. Első és hátsó kapája azonos magasságú, oldalsó nyúlványa olyan hosszú, hogy majdnem összeér, ami a kényelmes utazást teszi lehetővé. Ezt a magas gótikus nyerget a 14-15. században használták, a lovagi tornákon is megfelelő ülést biztosított. A lovasok kengyele alig látható, Menyhért és Boldizsár hosszú, tüskés sarkantyút viselnek. Mivel a lemezvértek elterjedésével a 14. sz. második felétől a lovasok a nyeregben mereven ültek, az egyensúly megtartása érdekében a lábukat előre nyújtották, a sarkantyúk egyre hosszabbá váltak, elérték a 12-14 cm-t is. A 15-16. századi lovagi tornákon használt sarkantyúk 25-30 cm hosszúak is lehettek. A használati tárgyak közül egy csoportba sorolhatók az ötvöstárgyak. Ide tartoznak a szentélyben látható kegyszerek : kehely, fedeles pixis, és két kancsó, továbbá a királyok ajándéka: Gáspár fedeles serlege és Boldizsár kelyhe. A fent említett kehely széles, kerek talpú, palástja fokozatosan keskenyedik a nóduszig, kuppája enyhén kihasasodik. Formája nem túl karcsú, inkább a zömökebb korai gótikus kelyhekre emlékeztet. A mellette levő ostyatartó szelence alacsony hengeres testű, tagolt talppal és széles peremű fedéllel, amelyet egy gomb segítségével lehet felemelni. Ezek az ostya- és szentelt olaj tartására szolgáló szelencék korán megjelentek az egyházi szertartásokhoz kapcsolódva. Szép 452