Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)
Helytörténet - Söptei István: A MINSZ megalakulásától a DISZ zászlóbontásáig (Az ifjúsági mozgalom története Vas megyében 1948. április–1950. június)
A megyében működő SZIT-szervezetek munkájának segítésére hívták össze 1948 májusában a kommunista SZIT-felelősök megyei értekezletét, ahol vázolták a további tennivalókat. Az értekezlet meghatározta a pártfelelősök feladatait a SZIT-csoprtokon belül és kitért a volt szociáldemokrata, illetve SZIM-tagokkal szemben tanúsítandó magatartásra. „Feladatunk nem az, hogy ezeket a fiatalokat elszigeteljük és leépítsük, hanem a munkába bekapcsolva marxi-lenini nevelést adjunk nekik. Átgyúrhatóak és át lehet őket alakítani, de csak lassan lehet és nagyon kell vigyázni, hogy miként csináljuk... Nevelni kell őket és elvi viták legyenek velük szemben" - fogalmazta meg a MINSZ megyei titkára. Az értekezlet hangsúlyozta az iskolák államosítása melletti kiállás jelentőségét, az egyház mögött megbújt reakció elleni harc fontosságát, a paraszt- és a munkásifjúság közötti kapcsolatok kiszélesítését. A hozott határozatok két közvetlen feladatot jelöltek meg : a júniusi ifjúsági nap eseményeire az összes SZIT-szervezet és a tagokon keresztül a munkásifjúság tömegeinek mozgósítását, valamint országépítő brigádok szervezését a helyi és népgazdasági feladatok megoldására. 54 1948 nyarán-őszén a SZIT-szervezetek munkája színvonalasnak mondható. A szombathelyi üzemekben kibontatkozott munkaverseny-mozgalom, a kőszegi SZITesek üzemi problémák megoldásában való aktív részvétele, a társadalmi munkaakciók, a már említett patronázs-munka, a kiterebélyesedő kultúr- és sportmunka mind ezt bizonyítják. Az eredményeket elősegítette, hogy 1948 augusztusától agilis, az ifjúsági mozgalmi munkában gazdag tapasztalatokkal rendelkező új megyei titkár (Hoós István) irányította a szervezetek életét. 55 A téli hónapok során, bár továbbra is erős SZIT-szervezet működött Kőszegen, Körmenden, a Kender- és Lengyárban, nem folyt kielégítő szervezeti élet az egyes alapszervezeteknél. Az 1949. januári megyei választmányi értekezlet is megállapította: „Az egész megyére (a SZÍT munkájára - S. I.) rányomja bélyegét a több hónapos titkárhiány. A szervezetek működése sehol sem kielégítő, számtalan alapszervezetet újjá kell szervezni. A beszámolók alapján az alapszervek általában helyiséghiányban szenvednek, sok panasz hangzott el a kiadványok hiányossága miatt, ami szintén a titkár hiányának tulajdonítható. A marxista-leninista körök anyaga az íróasztalfiókban fekszik..." A választmányi értekezlet megállapította, hogy mindezek ellenére a megyében a hangulat a SZIT-tel szemben kedvező. A vélemény általában az volt, hogy a megyei vezetés munkájának megjavításával jó SZIT-mozgalmat lehet kiépíteni. Ennek jele volt a tanonciskolái szervezet megalakítása Celldömölkön, a MÁV-nál, Sárváron és Körmenden, valamint a leányok megjelenése az egyes SZIT-szervezetekben. 56 1948 tavaszán a megye SZIT-szervezetei a centenáriumi terv keretében sokoldalú tevékenységet fejtettek ki. A SZÍT megyei titkársága feladatának tekintette a már említetteken kívül az ifjúmunkások érdekeinek védelmét, a tagság szakmai és általános műveltségének állandó emelését, az aktuális politikai, gazdasági feladatok megoldásába való aktív bekapcsolódást. A május 1-i ünnepségek, a június 6-i ifjúsági nap előkészítéséből, a lebonyolításból a SZIT-esek kivették részüket. Szentgotthárdon a május 1-i ünnepséget a szakmaközi SZÍT szervezte, a szombathelyi SZIT-szervezetek pedig Kőszegre kirándultak. A június 6-i ifjúsági napon a SZÍT megyei választmánya állást foglalt az iskolák államosítása mellett. A SZIT-szervezetek aláírásokat gyűjtöttek és falujárásokon agitáltak az államosítás érdekében. „A SZIT-szervezetek harcosan kiállottak az államosítás mellett, a közkórházi, a Putsch-gyári és a szentgotthárdi Dohánygyárban lévő SZIT-szervezetek kivételével. A közkórházban a bent dolgozó apácák befolyása nagy, a Putsch-gyárban pedig olyan munkások dolgoznak, akiknek majd mindnek földje van, és mivel így anyagilag jól szituáltak, nem is rendelkeznek kellő osztály öntudattal. Legnagyobb részük falusi és így a klérusnak nagy befolyása van közöttük. A szentgott373
