Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Csák Zsófia: A szombathelyi „Társadalmi Forradalom” című lap történetéről

dott azért nem írt - minden számban van legalább egy nagyobb lélegzetű Batthyány Ervin cikk. Ezek Batthyány elméleti téziseinek egy-egy tételét fejtegetik, pl. : a választójogi harcról, az általános sztrájkról, az állam - a párt szerepéről stb., vagy valamilyen külföldi szerzőtől, főleg franciától vagy némettől fordít cikkeket, illetve valamely fordítás nyomán ad szabadabb fejtegetést. Az utolsó szám kivételével mindegyikben szerepel „H" betűvel szignálva egy-egy hosszabb, rövidebb elemzés különféle mozgalmi témákról. E betű alatt feltehetően Nádler Herbert személye húzódik meg, hiszen Batthyány mellett éltető eleme volt a lapnak. Batthyány és a „H" jelzéssel ellátott vezércikkek mellett alig van egy pár szerkesztőségi cikk. Itt nagyon élesen lehet látni, hogy a lap néhány ember munkája, s ez az állandó témák melletti állandó körforgás hátrányára is vált a lapnak. Szabó Ervin mellett - akit ebben betegsége megakadályozott - Mérő Gyulát is - aki a „Testvériség" szerkesztésénél is Batthyány segítségére volt - (Lásd : Csák Zsófia „A szombathelyi Testvériség című lap története" már hivatkozott tanulmányát) meg akarta nyerni a lap szerkesztéséhez, de nem tudtak megegyezni. „Mérővel nem tudtunk megegyezni a szerkesztésre nézve. Ő ahhoz a feltételhez kötötte ezt, hogy az én cikkeimmel szemben is cenzúrát gyakorolhasson. Már most ha én az én meggyőződésem szerint helyes elvek propagálására lapot alapítok, melynek költségeit teljesen én fedezem, mégis csak jogos kívánság, hogy én azt írhassam benne, amit én helyesnek tartok és ne legyen alávetve más ember vétójának; különösen, ha ez az ember lényeges kérdésekben (pl. parlamentarizmus) más véleményen van mint én."

4 A tárca rovat, amely csak a második, harmadik és negyedik számban jelent meg, különösebben nem értékelhető. Talán azt lehet mondani, hogy hiánya az ami érezhető, s fosztja meg a lapot egy érdekes színfolttól. A Mozgalom s a Megjegyzések rovat részben fedi egymást. Ezek általában rövid hírek vagy magyarországi munkások sztrájkjáról, bojkottjáról, szervezkedéséről stb. ..., vagy külföldi - főleg francia, német, osztrák, orosz - munkások tevékenységeiről, harcairól. Aminek a hiányát lehet érezni, hogy helyi jellegű hírek egyáltalán nem jelentek meg benne. Itt lehet nagyon látni, hogy Batthyány kezében tartja az egész lap szerkesztését. Míg a „Testvériség" főmunkatársa volt, s emellett a lap a Vasvármegyei szociáldemokrata párt tulajdona is volt, részletes tájékoztatások jelentek meg az egész Vas megyéről, sőt miután az 1906 decemberi pártkongresszuson területi titkársággá alakult, Vas megye mellett Zala - Veszprém - és Sopron megyék munkásainak tevékenységét is figyelemmel kísérte. Ez pedig annak volt köszönhető, hogy a szombathelyi szociáldemokrata párt vezetői, kik bent voltak a lap munkatársai között, a párt mindennapos problémáit is látták, tudták, sőt irányították, s így a legaprólékosabb helyi tudósításokkal találkozhatunk a lap hasábjain. Batthyány miután megvált a laptól, szakított a szociáldemokrata párt vezetőivel, így ez a hírforrás elapadt, s ez egyértelműen a lap hátrányává vált. Hiszen mint vidéki lap joggal elvárhatta volna az olvasóközönség, hogy az ő közvetlen környezetéről kritikus híradást nyújtson, apró-cseprő gondjait figyelje, s sokszor még „pletyka-szintű" kis tájékoztatásokat is adjon. Batthyány előtt azonban nagyobb cél állott. Ő nem is mint valami helyi szervezet lapjaként jelölte meg a „Társadalmi Forradalmat", hanem általánosabban, a „forradalmi szocializmus" lapjaként, tehát nem vidéki, helyi lapnak szánta, hanem egy országos sajtóorgánumnak. Még a helyi „Vasvármegye" is részletesebb forrása a Vas megyei munkásmozgalomnak, mint a „Társadalmi Forradalom". A Szemle rovat összesen csak három számban (második, harmadik, ötödik) jelent meg, ez a próbálkozás kifulladt. A Szemle tulajdonképpen országos lapok megfigyelőjeként indult. Egy-egy hírt, amit a szerkesztőség érdekesnek talált, lehoz, s hozzáfűzi megjegyzését. Tallózgatott a „Szocializmus", a „Népszava" és a „Huszadik Század" hasábjain. Az olvasók figyelmébe ajánlott egy-egy cikket, vagy megjelent könyvet. 349