Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)
Helytörténet - Csák Zsófia: A szombathelyi „Társadalmi Forradalom” című lap történetéről
SAVARIA 17-18. KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1983-1984 A SZOMBATHELYI „TÁRSADALMI FORRADALOM" CÍMŰ LAP TÖRTÉNETÉRŐL CSÁK ZSÓFIA Ha a századfordulón megjelenő sajtótermékeket áttekintjük, akkor láthatjuk, hogy a régebbre visszatekintő nagy múltú, mind a központi, tehát országos, mind a megyei lapok mellett egyre-másra kezdtek megjelenni kisebb szervezetek, egy-egy politikai csoportosulást képviselő vidéki lapok. Vas megyében az első ilyen próbálkozással 1902-ben találkozhatunk, amikor is megjelent a „Munkáslap" a Vas megyei szociáldemokrata ipari és földmívelő munkások, iparosok és kisgazdák közlönyeként, havonta egyszer, majd kéthetenként. A Vas megyei szociáldemokrata pártnak erős támasza és segítőtársa volt, ezt mutatta az is, hogy e lap szerkesztői azonosak voltak a párt vezetőivel. Pozitívan kell értékelni, hogy a „Munkáslap" nemcsak a párt felső vezetésében ekkor felmerülő problémákkal foglalkozott, elemzett, magyarázott, hanem a megye területén jelentkező mozgalom elsődleges figyelője és segítője volt. Működése alatt, s elméleti segítségnyújtásával egymás után alakultak meg az asztaltársaságok, amelyek hamarosan az országos központok helyi csoportjaivá váltak. Soha eddig nem tapasztalható részletességgel elemezte a munkások helyzetét, ellentétét a hivatalos szervekkel, gazdasági és politikai harcát. Nyugodtan megállapítható, hogy e bátor hangú sajtóorgánum nélkül a mozgalom szegényebb és erőtlenebb lett volna. Végül is e lap a megyei hivatalos szervek zaklatásának és a párton belüli ellentétek nehézségein nem tudott felülemelkedni, s 1904 nyarán, 27 szám megjelenése után megszűnt. (Részletesebben, Székelyné Csák Zsófia: A szombathelyi „Munkáslap" története, Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője 1973-1974, 257-265 p.) Hogy mennyire éltető eleme volt a lap a Vas megyei munkásszervezeteknek, mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1906. március 3-án már újabb munkáslap megjelenését üdvözölhetjük. A „Testvériség" nevet viselő újság érdekes szövetség eredményeként jött létre. Az ekkor Vas megyei bögötei birtokán tartózkodó Batthyány Ervin gróf, aki ebben az időben politikai, elméleti tevékenységéről, anarchista nézeteiről már ismert volt, a munkások általa hitt valós és vélt érdekei mellett állt ki, s azokat elméleti téziseinek próbálta megnyerni. így jelenhetett meg végül is Batthyány anyagi támogatásával a „Testvériség". À szövetség kezdetben - míg az ellentétek ki nem éleződtek - egyértelműen pozitívnak nevezhető volt. Egyéni hangvétele, s sokszor helyes kritikája az országos irányítás elveiről sokszínűvé s tartalmassá tették a lap működését. Ha értékelésre kerül a sor, azt lehet mondani, hogy méltó folytatása a „Munkáslap"-nak, sőt annál sokoldalúbb, s az érdekes szövetségből adódóan ellentételeiben is sok pozitív vonást tartalmazott. Batthyány egyik fontos elméleti tétele volt, hogy ellenezte a szociáldemokrata párt jobb oldalának az ebben az időben minden más célt háttérbeszorító választójogért küzdő politikáját. Ezt a politikát élesen támadó, sőt elítélő cikkei egymás után jelentek meg a „Testvériség"-ben. Ez magukra vonta a „Népszava" és a szociáldemokrata párt vezetői345
