Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Simon V. Péter–Tilcsik György: A Vas megyei mozgóvá tett nemzetőrség és levelezőkönyve 1848. július–szeptember

tett azonban szakszerű módon, hiszen a kiképzés mindkét feltétele hiányzott : az ezred sem felkészült tisztekkel, sem szolgálati szabályzattal nem rendelkezett. Az ezredparancsnok július 23-án egy bizottmányt nevezett ki „a katonai vezényszavaknak, fegyverekkel való gyakorlásnak, a szolgálati rendszabályoknak miképpen leendő megállapítására."

77 A „kellő rend és szükséges fenyíték" biztosítékát jelentő hadi törvényeket még augusztusban is nélkülözte az ezredparancsnokság.

78 A katonai kérdésekben teljesen járatlan Vidos beosztott tisztjei részéről sem várhatott túl sok segítséget. A választott al- és főtisztek kevés kivétellel megyei tisztviselők, birtokos nemesek voltak, akik a főparancsnokhoz hasonlóan legfeljebb apáik inszurrekcionális emlékeit kamatoztathatták a gyakorlatban. A némi huzavona után törzstiszti rangra emelt zászlóaljparancsnokok kinevezése ügyében Vidos jócskán túllépte hatáskörét, s ezért méltán volt elmarasztalásban része.

79 Az ezredparancsnok hatásköri túllépését - azaz beosztott tisztjeinek önhatalmú kinevezését, sőt előléptetését -, nyilván az motiválta, hogy Vidos maga sem volt tisztában a követendő eljárással, mi több, saját helyzetét sem láthatta egészen világosan. Rendre ezredesnek címzi és címezteti magát, tán abban a hiszemben, hogy ez a rang minden nemzetőrezred parancsnokának magától értetődően kijár, holott a megye június 19-i felterjesztésére csak októberben nyer címzetes őrnagyi rangot.

80 Az ezred több tucat tisztje közül egyedül Új váry Istvántól volt elvárható megfelelő hozzáértés. A június 18-án reaktivált tiszt ugyanis a 31. sz. Leiningen gyalogezredtől vonult nyugalomba századosi rangban.

81 Szorosan vett zászlóaljparancsnoki teendői mellett alkalmasint ő látta el a táborkari tiszt feladatkörét is mindaddig, míg Vidos sürgetésére szeptember végén megtörtént a nehezen nélkülözött táborkari tiszt kinevezése: Batthyány Lajos a kiváló képességű Pusztelnik Henrik századost küldte az akkor már ugyancsak szorongatott vasi nemzetőrök megsegítésére.

82 A zászlóaljak összpontosítása, rendezése és felesketése közvetlenül az indulás előtt történt meg. Az első zászlóalj gyülekezési helye Körmend volt, a gyülekezés időpontjául július 15-ét tűzték ki. A századok elrendezésére és a nemzetőrök felesketésére már a következő napon sor került, 17-én pedig megindult a zászlóalj Zalaegerszeg felé. A szállításhoz szükséges 80 szekeret és a tiszti lovak takarmányporcióját a megye állította ki. A második zászlóalj öt százada Szombathelyen, a hatodik Vasváron gyülekezett július 14-én, ill. 15-én. A megyeszékhelyre rendelt 60 előfogat a Vasváron csatlakozó század 20 szekerével együtt 16-án indult meg Zalaegerszeg felé. A leghosszabb út a harmadik zászlóalj előtt állt, következésképpen ez alakult meg elsőként: július 11-én, Kiscellben, ahonnan másnap vonult le Széplakon át Baltavárra.

83 (2. sz. térkép) A három zászlóaljra és 18 századra tagolódó nemzetőröknek tiszti kara a következőképpen állt össze : Ezredtörzs Ezredes : Vidos József ezredes Segédtiszt : Vidos Boldizsár főhadnagy Hadügyész: Perlaky János százados Tábori biztosok: Stallner Ferenc százados Balogh Antal százados Tábori biztosok mellé rendelt írnokok: Szigethy Lajos őrmester Darázs János őrmester Ezredfőorvos : Hollán Adolf Hadiőr: Vajda Sándor alhadnagy 278