Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)
Helytörténet - Simon V. Péter–Tilcsik György: A Vas megyei mozgóvá tett nemzetőrség és levelezőkönyve 1848. július–szeptember
hogy a nemzetőrség ez ajánlkozása lelkesítés által idéztessék elő, mely csak a Dráva mellékén mint tartaléksereg fog alkalmaztatni, egyebütt nem és ez alkalmazás sem terjedhet 3-4 hónapon túl." 15 A határ védelmére elsőként sorkatonaságot - a Zanini, az Ernő és Wasa gyalogezredek egyes zászlóaljait, a Miklós huszárezred egyik osztályát -, majd a Pesten felállított 1. honvédzászlóaljat vezényelték ki. A tartaléknak szánt nemzetőrség részleges mozgósítását június 13-án rendelte el a belügyminiszter. A rendelet kibocsátásának közvetlen előidéző oka a Bácskában bekövetkezett aggasztó fordulat volt, de az összesen 40 000 nemzetőr mobilizációját előirányzó fenti határozat már nem csupán az Alföld, hanem a Dunántúl fegyverre fogható vagyonos népességével is számot vetett, hiszen Tolnára 2000, Baranyára 3000, Somogyra 3000, Zalára 3000, s Vasra vonatkozóan nem különben 3000 fős kontingens két héten belül esedékes kimozdítását irányozta elő. 16 A mozgósítási parancs nem találta készületlenül Vas megyét, hiszen hónapok óta folyt a nemzetőrség szervezése. Az első, ideiglenes alakulatok már a nemzetőrség felállítását kimondó 1848. évi XXII. te. királyi szentesítését megelőző hetekben létrejöttek. A kabinet nélküli miniszterelnök március 22-én kibocsátott rendelete nyomán Szombathelyen is megalakult a csendre és rendre felügyelő állandó választmány 17 , mely fő feladatát a parasztság ingerültségének megszüntetésében látta. Komoly gondot okozott az osztrák bankjegyek iránt megnyilvánuló általános bizalmatlanság, illetve a váltópénz hiánya következtében kialakult feszültség, amit a megye vezetői pénzküldemények kieszközlésével hidaltak át. 18 Egyidejűleg ellátási nehézségek is jelentkeztek, kiváltképpen súlyos zavarhoz vezetett a napidíj felemelését követelő fuvarosok munkamegtagadása következtében kialakult sóhiány. 19 A megyeszékhely lakói között riadalmat keltett az az álhír, hogy a kúriális községek kisnemessége fegyveres felkeléssel készül meggátolni a jobbágyfelszabadításról és közteherviselésről szóló törvénytervezetek végrehajtását. 20 A helyzetet azonban igazából parasztmegmozdulások sorozata és a több helyütt kirobbant zsidóüldözés tette feszültté. 21 A németújvári, sárvári, körmendi zsidóellenes megmozdulásokat betetőző szombathelyi dúlás és fosztogatás végül rábírta a provizórikus végrehajtó hatalmat, hogy feladja korábbi álláspontját, mely szerint „a polgári szabadságra alapított társadalmi átalakulásnak biztosítéka nem annyira katonai erőben, mint inkább a felállítandó nemzeti őrseregben keresendő." 22 A nyugat-dunántúli megyéket április közepén sorkatonaság szállta meg, s így Vasban is a teljhatalmú országos biztosok : Széli József első alispán és Csány László irányításával vette kezdetét az állandó nemzetőrség szervezése. A márciusi átalakulás napjaiban a megye minden reguláris fegyveres erőt nélkülözött, mert a korábban itt állomásozott katonai egységeket a bécsi forradalmat követően átirányították Alsó-Ausztriába. A törvényhatóság elnöke több ízben igényelt rendfenntartó erőt a kormányzattól, kérelmére azonban rendesen azt az általánosságokban mozgó választ kapta, hogy a külföldön állomásozó magyar katonaság hazavezénylése érdekében máris történtek lépések, annak megérkeztéig a megye támaszkodjék saját erőire. A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetőri törvény szentesítéséig alkalmazható ideiglenes nemzetőrségbe „az ajánlkozó egyének közül csak azok választassanak, kikről biztos, hogy a kezökre bízandó fegyverekkel épen a csend és rend fenntartására visszaélni nem fognak." 23 A miniszterelnöktől kapott március 22-i intenciók és a MOIB március 29-én kelt utasítása értelmében az alispán haladéktalanul utasította a járási szolgabírákat, hogy a népesebb helységekben lássanak hozzá az ideiglenes nemzetőregységek megszervezéséhez, 24 ő maga pedig 100 fővel szaporította a mindösszesen 12 csendőrből álló megyei karhatalom létszámát. 25 A felállítandó őrsereg a hó végén természetesen még csak csíraállapotban volt. Kiképzett és rendezett egyenruhás őrséggel csupán Kőszeg szabad 271
