Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)
Helytörténet - Tilcsik György: Egy 1848-as petíció margójára (A szombathelyi 16 pont szerzője és lehetséges forrásai)
8. az ország fővárosa az év egy részében a királyi család tartózkodási helye legyen, 9. az önálló magyar kormánytanács Pest-Budán működjön. A Turkovics János városbíró és Horváth Boldizsár városi főjegyző aláírásával a megyei közgyűlésre felküldött, valamint az ország „szabadalmas" városaihoz továbbított 16 pont szerzője teljes bizonyossággal nem jelölhető meg, mivel a petíció fogalmazványa nem maradt fenn, és az eddig feltárt csatlakozó források csak áttételes - de hozzá kell tenni : egyirányú, egymást erősítő - útbaigazítást adnak e kérdésre vonatkozóan. Ennek alapján elmondható, hogy a feltehetően kollektív munka eredményeként megszületett 16 pont megfogalmazásában azonban vélhetően nagy, sőt meghatározó szerep jutott Horváth Boldizsárnak, aki több mint két évtizeddel a nevezetes népgyűlés után, egy, a tiszteletére rendezett ünnepségen így emlékezett vissza az 1848 márciusi eseményekre: „...első political nyilatkozatom..., a melylyel 1848-ban a nép nevében felléptem a szeretet, testvériség és hála hangja volt azon osztályokhoz, a melyek akkor kiváltságaikat a néppel önként megosztották." 26 A későbbi igazságügyminiszter keze nyomára utal az is, hogy azon követelések között, melyek sem az 1847/48. évi országgyűlésre adott Pest megyei követutasításban, sem a Kossuth-féle felirati javaslatban és annak március 14-én és 15-én az alsótábla által történt értelmezésében, sem pedig az Ellenzéki Kör 12 pontos kiáltványában nem szerepeltek, több olyan is fellelhető, melyek egy jogi-közigazgatási szemléletű, beállítottságú szerzőt, de legalábbis tevékeny közreműködőt sejtetnek. Ilyennek р. o. egy új, független közigazgatási rendszer bevezetésének, a kerületi székhelyeken bírói felelősségei és nyilvánossággal működő bíróságok felállításának, a telekkönyvezés és a polgári törvénykönyv életbeléptetésének követelése. Tegyük hozzá, hogy a feudalizmus teljes és tökéletes felszámolását sürgető pontok mellett éppen ezek voltak azok, amelyek leginkább előremutató, immáron a polgári társadalom közigazgatási rendszerére és igazságszolgáltatási szervezetére vonatkozó elképzeléseket, igényeket fogalmaztak meg, s melyek közül nem egyet csak évtizedek múltán - néhányat éppen Horváth Boldizsár igazságügyminisztersége idején - valósítottak meg vagy kezdtek bevezetni Magyarországon. A szombathelyi petíció bár alapjaiban megmaradt azon a platformon, mely a hazai polgári átalakulást vezető liberális nemesség többsége számára az adott helyzetben elfogadható, sőt elfogadandó volt, néhány helyen azonban - elsősorban az úrbéri viszonyok teljes felszámolásának követelésével - némileg túlmutatott azon. E nagyértékű, további elemzésekre és összehasonlításokra érdemes forrás megszületése egyértelműen azt bizonyítja, hogy létrehozói és elfogadói 1848 márciusában képesek és készek voltak, hogy - bár nem ismerve a március 15-i pesti eseményeket, lényegében azzal egyirányú lépéseket tegyenek, s - az elsők között tett megnyilatkozásukkal segítséget és bátorítást nyújtsanak az utolsó rendi országgyűlés eseményeit formáló és befolyásoló politikusoknak. így tehát Szombathely város polgárai és Vas megye vezetői egy olyan időszakban is a hazai progresszió élvonalába tudtak kerülni, amikor Magyarország a haladó európai mozgalmak egyik legfontosabb és legjelentősebb színtere volt. Ez a szombathelyi 16 pontos petíció máig ható és soha el nem halványuló jelentősége. JEGYZETEK 1. Vas megyei Levéltár (továbbiakban : VamL) Vas vármegye nemesi köz- és kisgyűlésének iratai (továbbiakban: Megyei közgy. ir.) 893/1848. sz. A megyéhez küldött felirat, s benne a petíció közlése a kézirathoz viszonyítva néhány lényegtelen, de az olvasást megkönnyítő változtatással történt. így elhagytuk az aposztrófokat, a felesleges és indokolatlan betűkettőzéseket, régies 256
