Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Tilcsik György: Egy 1848-as petíció margójára (A szombathelyi 16 pont szerzője és lehetséges forrásai)

tünk, hogy mely dokumentumok álltak, ill. állhattak rendelkezésére a petíció összeállítójának vagy összeállítóinak. Előre kell bocsátanunk, hogy nem mutatható ki közvetlen kapcsolat az 1847/48. évi országgyűlésre adott Vas megyei követutasítások és a petíció között, hiszen utóbbinak csak négy olyan pontja van, melyek szerepeltek a Vidos Józsefnek és Szabó Miklósnak adott megyei instrukciókban. Ezek az úrbéri viszonyok megszüntetése, a közteherviselés megvalósítása, a szabad királyi városok belszerkezetének és országgyűlési szavazatszámának rendezése, valamint a telekkönyvezés bevezetése voltak.

19 Ugyanakkor az 1843/44. évi diétára adott vasi követutasításban helyet kapott a 16 pont elvei közül a népnevelés megvalósítása, továbbá a korszerű törvénykezési rendszer kidolgozásának kívánalma is.

20 Mindezek azonban nem bizonyítják egyértelműen, hogy a szombathelyi petíció összeállításakor az utolsó két rendi országgyűlésre adott Vas megyei követutasításokat felhasználták. Itt kell elmondanunk, hogy - noha ezt igazoló forrást eddig nem sikerült felkutatnunk - a 16 pont létrejöttében az Ellenzéki Kör március 9. után megindított országos petíciókampányának vélhetően számottevő szerepe volt. A petíciókampány előzményeként az Ellenzéki Kör egyik vezetője, Irányi Dániel még március 6. és március 8. között Pozsonyban tartózkodott, ahol a Kör megbízásából Kossuthtal tárgyalt. Ennek során Irányi elmondta, hogy a pesti „ifjúság" korántsem elégedett az országgyűlési ellenzék által elért, akkor még valóban csekély eredményekkel. Kossuth ezt azzal hárította el, hogy a továbblépés egyik gátját a nemesség visszahúzódó, az érdemi reformokra valójában kevéssé hajló derékhada képezi. Valószínűleg ennek feloldására - egyezően az Ellenzéki Kör március 4-i határozatával - javasolta Irányi, hogy az ország egészére kiterjedő petíciózással kellene az országgyűlés lépni akaró, de nem tudó részét meggyőzni. Kossuth egyetértett a kampány tervével, s a Pestre visszatérő Irányi ezt az Ellenzéki Kör március 9-én megtartott bankettjén ismét elfogadásra ajánlotta, ahol ez meg is történt. Ezt követően indult meg azután az a kérvényezési akció, melynek alapfeladata volt, hogy az országgyűlési ellenzék támogatására és a március 3-i felirati javaslat továbbfejlesztésére aláírásokat gyűjtsön.

21 Csaknem bizonyosnak tekinthető, hogy Kossuth és Irányi említett tárgyalásának nyomán - mintegy a petíciózásra való felhívásként - került bele az alsótábla március 14-ére datált és másnap elfogadott nyilatkozatába az, a már feljebb idézett mondatrész, mely szerint „...a követi kar meggyőződését jelenti ki: hogy alkotmányunk szilárdítására, kiterjesztésére, átalakítására célt érni alkotmányos úton teljes reménye van, ha a nemzet bizodalmától törekvéseiben támogatva lesz."

22 Nem ismeretes, hogy az Ellenzéki Kör aláírásgyűjtő akciójának híre és a 12 pont március 12-ére megszületett első változata a 16 pont megfogalmazása, összeállítása előtt eljutott e Szombathelyre.

23 Az előbbit valószínűnek tartjuk, utóbbit semmi sem igazolja. Ennek alapján a szombathelyi 16 pont létrejöttét már március 16-át megelőzően természetesen a március 13. és március 15. között Bécsben és Pozsonyban végbement események ismerete nélkül, de a március 3-i felirati javaslat tartalmáról már értesülve esetleg más formában, vagy fogalmazványként feltételezhetjük. Az azonban biztos, hogy a végleges szövegváltozat a megyének küldött felirattal és a „szabadalmas" városokhoz továbbított körlevéllel együtt már március 16-án este vagy március 17-ére virradó éjjel elkészült, majd pedig kinyomtatása is megtörtént.

24 Feltétlenül figyelmet érdemel, hogy Vas megye székhelye a 16 pont március 17-én történt elfogadásával gyakorlatilag elsőként és a többi megnyilatkozástól merőben eltérően reagált a követi tábla nyilatkozatára, hiszen az ország csaknem minden városában - a pozsonyi hírek elterjedése után összehívott népgyűléseken - nem önálló követeléseket fogalmaztak meg, hanem a pesti 12 pont kézhezvétele után azt, változatlan szöveggel 254